A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése. Kórélettani háttere még nem teljesen tisztázott, de számos környezeti rizikótényező, és több mint 200 genetikai locus ismert, amelyek befolyásolhatják a betegség kialakulásának egyéni kockázatát

A D-vitamin javítja, a dohányzás beárnyékolja a kognitív képességeket sclerosis multiplexben.

A szérum alacsony 25-hidroxivitamin-D szintje játszhat szerepet a stressz-fraktúrák létrejöttében, de a vitamin-szint küszöbértékét nehéz meghatározni. 

Bár számos vizsgálat igazolta, hogy alacsony szérum 25-hidroxivitamin D koncentráció mellett gyakrabban és súlyosabb formában jelennek a meg a kognitív zavarok, nem világos, hogy mennyi D-vitamin pótlás szükséges a kognitív funkciók javításához, illetve a szellemi hanyatlás kivédéséhez.  

Bár a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásában fontos szerepet játszik, szerumszintjének rutinszerűen szűrését egyetlen nemzeti egészségügyi szervezet sem ajánlja, és erre a következtetésre jutottak most számos metaanalízis eredménye nyomán az Egyesült Államokban is.   

A vér D-vitamin-szintje befolyásolja a légutak érzékenységét.  

A szerzők áttekintik a klinikai és laboratóriumi endokrinológia legfontosabb alapelveit (receptorok tana, szabad hormon koncepció), a leggyakoribb vizsgálóeljárások (immunoesszé, tömeg-spektrometria) előnyeit és hátrányait. Rámutatnak az endokrin laboratóriumi lelet értékelésének komplexitására. 

Parkinson-betegeknél emelkedett az osteoporosis incidenciája és az elesések miatt bekövetkező csonttörések gyakorisága az azonos korcsoportba tartozókhoz képest. A Parkinson-kórban szenvedők BMD-értékei alacsonyabbak, mint az azonos korú és nemű, Parkinson-betegségben nem szenvedő egyéneké, így esetükben fokozottabban ügyelni kell a vitaminpótlásra (D-, B12 vitamin, folsav), a BMD-szűrésre illetve az elesések kockázatának felmérésére.