D-vitamin szint jelentősége sclerosis multiplexben
A D-vitamin javítja, a dohányzás beárnyékolja a kognitív képességeket sclerosis multiplexben.
A European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ECTRIMS) 2018-as kongresszusán Dr. Mariana Cortese (Dept. of Nutrition at the Harvard T.H. Cahn School of Public Health, Boston) arról számolt be, hogy a klinikailag izolált szindróma megjelenése utáni 1 évben a magasabb D-vitamin szintekhez a 11. évben jobb kognitív funkciók és kevesebb az idegkárosodás társulnak, míg a CIS utáni első 2 évben való dohányzás esetén a 11. évre rosszabb kognitív teljesítmény tapasztalható, és több a kimutatható idegi károsodás is.
Sclerosis multiplexben gyakori a kognitív képességek romlása, a betegek mintegy 40-70%-ánál észlelhető a betegség lefolyása során. Azok a betegek a leginkább érintettek, akik állás nélkül maradnak, és nincs semmilyen szociális elfoglaltságuk. Mindkét tényező rontja az életminőséget, a fellépő kognitív működési zavar pedig nem csak, hogy egyre rosszabbodik, de nincs is rá kezelés. A dohányzás, az alacsony D-vitamin szint, a fertőzések, az EBV-fertőzés a sclerosis multiplex ismert kockázati faktorai, de eddig még nem vizsgálták, hogy miképpen hatnak a kognitív teljesítményre.
Dr. Cortese és munkatársai 278 CIS-szel diagnosztizált beteget követtek a multicentrikus, kettős vak, randomizált, eredeti BENEFIT- 11 (Betaferon/Betaseron in Newly Emerging MS for Initial Treatment 11 Year) vizsgálatban. Mérték a szérum 25-hidroxivitamin D-értéket (évszakhoz mérten), a cotinin biomarkerrel dokumentálták a dohányzást (25 ng/ml dohányos, >189 ng/ml erős dohányos) és mérték az EBV nukleáris antigén-1-et (EBNA-1), valamint az immunglobulin G szinteket. A 11 éves követés után a Paced Auditory Serial Addition Test-tel (PASAT-3) mérték a kognitív teljesítményt. (A PASAT a Multiple Sclerosis Functional Composite, MSFC, egy három részből álló, standardizált, kvantitatív mérés egyik része).
A kutatók arra jutottak, hogy a szeropozitív Epstein-Barr vírus (EBV) fertőzés nincs szignifikáns összefüggésben a kognitív teljesítménnyel. Viszont a CIS diagnózisa utáni 2 évben a D-vitamin-szintek minden 50 nmol/literes (20,032 ng/ml) emelkedéséhez a 11. évben végzett PASAT-3 mérés átlagának 65%-os csökkenése (kedvezőbb alakulása) társult (OR: 0,35, 95%CI 0,14-0,89, P= 0,027), a legfölső 25-hidroxivitamin D-értékek mellett mindig jobb PASAT-értékeket kaptak. A dohányosok standardizált PASAT-értékei alacsonyabbak voltak a nem dohányzókhoz képest (ß = -0,81, 95%CI -1,60-tól -0,02-ig). A 11. évben végzett vizsgálatok során az erős dohányosok között 6 ponttal alacsonyabb PASAT értékeket kaptak. Ezekkel az adatokkal ellentétben az EBNA-1 IgG antitestek a 11. évben végzett vizsgálatnál sem mutattak összefüggést a kognitív működésekkel (az egyes negyedek közötti P-trend = 0,73 volt).
Dr. Cortese és munkatársai a szérum könnyű neurofilamentum (sNfL) szintek - a neuronok károsodásának a cerebrospinális folyadékból kimutatható biomarkerének - mérésén keresztül értékelték a neuron-axon károsodásokat is: a magasabb sNfL szintek nagyobb mértékű károsodásra utalnak. Vizsgálataikkal kimutatták, hogy a CIS diagnózisa utáni első 2 évben a 25-hidroxivitamin D-szintek minden 50 nmol/literes emelkedése (20,032 ng/ml) az sNfL adatok szerint 20%-kal kevesebb neuronális károsodással járt (95%CI 0,64-0,99, P=0,05). A dohányosok sNfL szintjei 29%-kal magasabbak voltak a nem dohányzók sNfL szintjeihez képest (95%CI 1,08-1,54, P= 0,006), azaz jóval több neuronális károsodást szenvedtek. Az EBNA-1 szintek az sNfL szintekkel sem mutattak összefüggést. Cortese doktornő ezért kijelentette „az sNfL mérések igazolták az eredeti megfigyeléseinket”.
A BENEFIT-11 eredményei alapján kijelenthető, hogy a CIS diagnózisa utáni első években végzett D-vitaminpótlás neuroprotektív hatású, és a dohányzás viszont káros hatású, ezért a felfüggesztésére irányuló konzultációk szintén nagyon fontosak.
Dr. Letizia Leocani (Dept. of Neurology at the Universitá Vita-Salute San Raffaele-UniSRin, Milánó) nagyszerűnek tartja a tanulmányt, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az összefüggések kimutatása még nem jelenti az ok-okozati kapcsolatok meglétét. Ráadásul a kognitív teljesítményt csak a 11. évben mérték, a kiinduláskor nem, pedig érdekes lett volna egy ilyen összehasonlítás.
Dr. Martin Stangel (Dept. of Clinical Neuroimmunology and Neurochemistry at Hannover) is hangsúlyozta, hogy a D-vitamin szint emelése és a dohányzás felfüggesztése védheti az SM-betegek kognitív működését.
Forrás:
