D-vitamin és a neurodegeneratív betegségek
Egy nagy ausztrál vizsgálat szerint nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a D-vitamin védene az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, vagy az egyéb neurodegeneratív betegségek ellen.
Korábban számos vizsgálat azt mutatta, hogy a neurodegeneratív betegségben szenvedők szervezetében alacsonyabbak a D-vitamin szintek, mint az azonos korú egészséges populációban. A Nutritional Neuroscience c. lapban 2018. július 9.-én online megjelent tanulmány eredményei viszont megcáfolják azt az ebből fakadó vélekedést, hogy a magasabb D-vitamin szintek pozitívan befolyásolják az agy egészségi állapotát.
A neurodegeneratív betegségek során a neuronok károsodnak, vagy elpusztulnak az agyban és a központi idegrendszer más területein. Ez mindegyik betegségre jellemző, de a betegségek megjelenése, tünetei, progressziója jelentősen eltérő. Pl. Alzheimer-kórban az agyban bizonyos toxikus fehérjék felszaporodnak és demencia alakul ki. Parkinson-kórban a betegség a mozgási és egyéb funkciókat ellenőrző dopamin-termelő idegsejteket pusztítja el, sclerosis multiplexben pedig neuronokat védő- és szigetelő burkot támadja, ezáltal rombolja a sejtek közötti kommunikációt, és esetleg a sejtek pusztulását okozza. A sclerosis multiplex fiatalabbakon, az Alzheimer és a Parkinson idősebbekben jelentkezik.
A D-vitamin többek között igen fontos a csontok fenntartásában, befolyásolja a sejtek növekedését, kontrollálja az izmokat, csökkenti a gyulladást, szabályozza az immun-működéseket. Néhány esetben a D-vitamin közvetlenül a géneken keresztül szabályozza a különböző funkciók kontrollálására szolgáló fehérjék termelődését. Szervezetünk a bőrünket ért UV sugárzás hatására D-vitamint termel, de a D-vitamint bizonyos tápanyagok is tartalmazzák. Általánosságban a tápanyagokból felvett és a szervezet saját szintetizáló folyamataiban előállított D-vitamin elégséges, de egyes esetekben pótlásra van szükség. Az UV-expozícióból, a táplálékból származó D-vitamin előbb a májban, majd a vesékben kémiai átalakulásokon megy át.
A D-vitamin neuroprotektív szerepének lehetősége arra indította Dr. Krystal Lacopettát (University of Adelaid) és munkatársait, hogy megvizsgálják, lehetne-e a D-vitamint a neurodegeneratív betegségek kezelésére is használni. 231 vizsgálatot néztek át, de ezek közül csak 73 vizsgálat felelt meg a támasztott követelményeknek. Figyelembe vették a vizsgálati módszereket, a minták nagyságát, a kezelt és a kontroll csoportokban észlelt hatásosságot. Végső következtetésük az volt, hogy „a D-vitamin és az agyi eltérések közötti összefüggés valószínűleg csak társult (associative), és nem ok-okozati”. Nem találtak bizonyítékokat arra, hogy a D-vitaminnak neuroprotektív szerepe lenne, de szerintük az nem zárható ki, hogy ez a vitamin valami egyéb védő faktor működését jelezné. A Nap ultraibolya (UV) sugárzása - a D-vitamin-termelődéstől függetlenül – kedvező, védő hatású a sclerosis multiplex-szel, az Alzheimer- és a Parkinson-kórral szemben. A szerzők szerint ezért további vizsgálatok lennének szükségesek annak a megismerésére, hogy az UV expozíció milyen mechanizmuson keresztül fejti ki ezt a hatást.
Az eredmények alapján viszont nem zárható ki, hogy az UV expozíció kedvezően hathat az agyra. Néhány előzetes vizsgálat arra utalt, hogy sclerosis multiplexben, Alzheimer- és a Parkinson-kórban a Nap ultraibolya sugárzásának pozitív hatása van, tehát elképzelhető, hogy – a D-vitamintól teljesen független módon - befolyásolhatja az agy molekuláris folyamatait. Sok kutatómunkára van még szükség, hogy „teljesen megértsük ezeket a folyamatokat”.
Forrás:
