Számos, az alkoholfogyasztás mérséklését és az absztinencia fenntartását segítő gyógyszer érhető el, azonban a betegek mindössze csekély hányada részesül bármilyen kezelésben. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a naltrexon és a gabapentin csökkenti a túlzott alkoholfogyasztással járó napok számát, illetve az akamprozát megelőzi a használathoz való vissza­térést aktuálisan absztinens pácienseknél, valamint a topiramát közepes evidenciával bír, tekintve a túlzott ivással járó napok számának csökkentését. A diszulfirám széles körben alkalmazott, azonban kevés bizonyíték támasztja alá hatékonyságát „real world”, nem ellenőrzött körülmények között.

Rutinműtéteken átesett élő emberek agymintáin sikerült megfigyelni a korai Alzheimer-kórban bekövetkező sejtes elváltozásokat.

Az Alzheimer-kórra kutatók egy genomszintű asszociációs vizsgálatai során azt találták, hogy az ashkenazi zsidók különféle olyan új genetikai variánsokat is hordoznak, amelyek potenciálisan kapcsolatban állnak a betegséggel.

Egy kis elemszámú klinikai vizsgálatban a hasnyálmirigyrák gyógyításában alkalmazza az mRNS technológiát a BioNTech.

Csaknem 80%-os PASI-75 arányt ért el atópiás dermatitisz kezelésében a kéthetente alkalmazott lebrikizumab.

A finn Rokote Laboratories olyan géntranszfer technológián alapuló orrspray tesztelésébe kezdett, amely hatásos lehet a COVID-19 elleni immunizációban.

A Belgiumban működő üzem kapacitásbővítése miatt érkezik átmenetileg kevesebb vakcina több országba, így például Kanadába és egyes EU tagállamokba.

A krónikus veseelégtelenség előrejelzésére alkalmas módszert fejlesztettek ki amerikai kutatók, melynek segítségével megbecsülhető, milyen eséllyel alakul ki a kórkép a következő 5 évben.

Egy új tudományág, a szociovirológia szerint a vírusok is élőlények, amelyeknek a különböző törzsbe tartozó egyedei is megérthetik egymást.

A rák kockázata nagyobb a sclerosis multiplexben szenvedő betegekben, mint az átlagnépességben, és az SM betegek ikertestvérei még veszélyeztetettebbek.