Egyetemisták körében a kávé, valamint az étcsokoládé fogyasztása fokozott pszichés terheltséggel és gyengébb memóriahatékonysággal járt.

A mesterséges intelligenciával végzett elemzések azt mutatták, hogy a munkahelyi élmények nagymértékben befolyásolják az általános jóllétet és az alvászavarok kialakulását.

Már hat hetes, átlagosan másfél órás alváshiány is fél kilogrammos súlygyarapodást okozhat.

A UK Biobank vizsgálata szerint már látszólag kismértékű változtatásokkal is jelentősen csökkentő a szív-érrendszeri események rizikója.

A stimulánsok eddigi elképzeléseinkkel szemben nem a koncentrálóképességet növelik, hanem az éberségért és jutalmazásért felelős agyi központokat aktiválják.

A kapcsolat pontos leírása terápiás célpontokat kínál olyan alvászavarok kezelésére, amelyek metabolikus szindrómákkal vagy neurodegeneratív betegségekkel hozhatók összefüggésbe.

Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) nyilatkozatban hangsúlyozza az álmosság kezelésének fontosságát. 

Az AASM új állásfoglalása kiemeli, hogy az álmosság az alvás-ébrenléti zavarok, valamint számos pszichiátriai és neurológiai rendellenesség egyik legfontosabb tünete, és felszólítja a klinikusokat, hogy feltétlenül kezeljék az álmosságot betegeiknél.

Egy új kutatás összefüggésbe hozza az alváshiányt az agy öregedésével a magas vérnyomásban szenvedőknél.

Egy kis esetszámú, egészséges embereken végzett alvásmegvonásos kísérletben összefüggést találtak az alváshiány és a hasi elhízás között.

A COVID-19 pandémia során világszerte az egyik legkiterjedtebb probléma az alvászavar, ami hosszú ideig tart és negatívan befolyásolja a fizikai, mentális, és érzelmi állapotot.