A nem megfelelő alvási időtartam és alvásminőség mellett gyorsabb az amiloid-béta plakkok képződése.

A horkolás gyakori rendellenesség, amely a lakosság 20-40%-át érinti és az alvászavaros légzés egyik fő jellemzője.

Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

Egy viselhető okoseszközt automatizált algoritmusokkal kombináló eszköztár lehetővé teszi a betegség paramétereinek passzív nyomon követését a sclerosis multiplexben szenvedőknél.

A rossz alvásminőség és a szív- és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat már jól dokumentált. A legtöbb tanulmány azonban csak az alvás egy vagy két aspektusát veszi figyelembe (például az alvás időtartamát vagy az alvási apnoét), és csak egy alvási mintát vizsgál egy adott időpontban.

A nyugtalan láb szindróma összefüggésbe hozható a demencia megnövekedett kockázatával az idősebb felnőttek körében.

A nervus vagus trans-auricularis stimulációja (ta-VNS) könnyen kivihető, jól tolerált eljárás, ami a motoros funkciók jelentős javulását eredményezheti Parkinson kórban.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az inszomnia kezelésére szolgáló Melatonin Neurim (melatonin) készítményt.

A külső hőmérséklet befolyásolhatja energiáinkat, érzelmeinket és alvásminőségünket. A tudósok még mindig azt vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja az emberi viselkedést.

A Sleep c. folyóiratban online most megjelent amerikai közlemény szerint a rossz minőségű alváshoz a krónikus obstruktív pulmonális betegség (COPD) életveszélyes fellángolásának megemelkedett kockázata társul.