Egy nagyszabású megfigyeléses tanulmány eredményei szerint a túlzott nappali álmosság (EDS) szignifikánsan megnöveli az összes okból származó halálozás kockázatát a nőknél.

Németország, Magyarország és Szlovákia 2025 elején jelentett száj- és körömfájás eseteket az állatállományban. Vajon az egészségügyi dolgozóknak fel kell-e figyelniük a betegség emberi következményeire.

Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) nyilatkozatban hangsúlyozza az álmosság kezelésének fontosságát. 

Az AASM új állásfoglalása kiemeli, hogy az álmosság az alvás-ébrenléti zavarok, valamint számos pszichiátriai és neurológiai rendellenesség egyik legfontosabb tünete, és felszólítja a klinikusokat, hogy feltétlenül kezeljék az álmosságot betegeiknél.

A hosszú COVID-betegek új elemzése öt különböző altípust azonosított, amelyek a kutatók szerint segítenek az állapot diagnosztizálásában.

Fizikális és mentális diszfunkciót okozhat a megterhelés a poszt-COVID betegeknél, akik 35%-ánál lép fel testmozgást követő rosszullét.

A gépi tanuláson alapuló módszerek alkalmasak lehetnek a hatásos terápia korai kiválasztásában.

A maga nemében legnagyobb és etnikailag legváltozatosabb tanulmány 697 olyan genetikai variánst azonosított, amelyek a major depressziós zavarral állnak összefüggésben.

A töredezett alvás - vagyis a fokozott ébrenlét és a csökkent alváshatékonyság - a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatoticus májbetegség (MASLD) jele.

Számos, az alkoholfogyasztás mérséklését és az absztinencia fenntartását segítő gyógyszer érhető el, azonban a betegek mindössze csekély hányada részesül bármilyen kezelésben. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a naltrexon és a gabapentin csökkenti a túlzott alkoholfogyasztással járó napok számát, illetve az akamprozát megelőzi a használathoz való vissza­térést aktuálisan absztinens pácienseknél, valamint a topiramát közepes evidenciával bír, tekintve a túlzott ivással járó napok számának csökkentését. A diszulfirám széles körben alkalmazott, azonban kevés bizonyíték támasztja alá hatékonyságát „real world”, nem ellenőrzött körülmények között.

Az inszomnia el- és átalvási nehezítettséggel, akár súlyos másnapi következ­ményekkel járó alvászavar. Kialakulása összetett, számos betegség, állapot talaján megjelenhet. Ennek megértéséhez több modell áll rendelkezésünk­re, például a Spielman-féle 3P és a stimuluskontroll-modell. A megfelelő terápiához az oki kezelés mellett alapvetően két pillér ismerete fontos, ezek a gyógyszeres terápiák és a kognitív viselkedésterápia. Az összefoglalóban áttekintjük a magatartás-terápiás eljárások alapjait, valamint az aktuális klinikai irányelvek gyógyszeres ajánlásait.