A gyógyszeres terápiák kardiovaszkuláris mellékhatásai jelentős hatást gyako­rolnak bírnak a betegek morbiditására és mortalitására. Jelen cikk áttekintést nyújt a kardiotoxikus mellékhatásokkal járó fontos gyógyszercsoportokról, valamint összefoglalja a diagnosztika és a terápia alapelveit. A kardiális mellék­hatások jellemzőinek alapos megismerésével javíthatunk a betegek kezelésén.

A programozott sejthalál-ligand pozitív (PD-L1 pozitív), tripla negatív, előrehaladott emlőrákos (TNBC) betegekben a kemoterápiához adott immunellenőrzőpont-gátló kezelés meghosszabbítja a túlélést.

Bár kezdetben enyhe kardioprotektív hatást mutatott, a 2 éves követés során mégsem kiderült, hogy a candesartan cilexetil (Atacand, AstraZeneca) mégsem javította a korai emlőrákban szenvedő betegekben a szív egészségét jelző markereket.

A FeDeriCa fázis III klinikai vizsgálat eredményei szerint a szubkután injekció formájában adagolt pertuzumab hatásosnak bizonyult HER2-pozitív emlőrák kiegészítő kezelésében.

HER2-pozitív, nyirokcsomó pozitív korai emlőrákos betegek eddigi standard terápiájához adott pertuzumab csökkentette a lokoregionális- és az ellenoldali kiújulásokat, valamint a távoli áttétek kialakulását.

Az Oncotype Dx gén-expressziós próba segítségével azonosíthatók azok a korai, hormonérzékeny emlőrákban szenvedő hölgyek, aki prognózisát javítja az endokrin kezelést kiegészítő kemoterápia.

Az emlőrák a világon a leggyakoribb daganatféleség a nők körében. Az elmúlt évtizedekben a betegség pontosabb megismerésének köszönhetően az alapvetően sebészeti kázusból az emlőrák egy multidiszciplináris team által kezelt betegséggé fejlődött.¹ Az összefoglaló az emlőrák evidenciákon alapuló, aktuális kemoterápiás kezelési irányelveit mutatja be.

BEVEZETÉS
Míg az AML 50 évvel ezelőtt inkurábilis betegség volt, jelenleg a 60 évnél nem idősebb betegek 35−40%-a meggyógyul, míg ugyanez a 60 évnél idősebbekben 5−15%-ra tehető. Az intenzív terápiára nem alkalmas idősebb betegek esetén csak 5−10 hónapos átlagos túlélés várható.

Az AML nagyfokú molekuláris heterogenitása, illetve annak prognosztikai szerepe már ismert, de ezen adatok csak most kezdenek jobb terápiás eredményekhez vezetni. Jelen összefoglaló a nem promyelocytás akut myeloid leukaemiák klasszifikációjának, prognosztikai faktorainak, illetve terápiájának újdonságait mutatja be.

A gyermekkori rák túlélői felnőttkorukban hajlamosabbak nem megfelelően táplálkozni, ami fokozza a krónikus betegségek előfordulásának esélyét.

Az orvosi rendelőkben rendszeresen megjelenő betegek nagyjából fele a receptre felírt gyógyszerei mellett valamilyen alternatív gyógymódot vagy étrendkiegészítőt is igénybe vesz.