Egy új megfigyeléses tanulmány szerint a „keto-szerű” alacsony szénhidrát- és zsírtartalmú étrend fogyasztása az LDL-szint emelkedésével és a szív- és érrendszeri események kockázatának növekedésével jár.

Az ALL-HEART vizsgálat szerint a köszvényben rendszeresen használt allopurinol nem csökkentette a kardiovaszkuláris (CV) események számát ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegekben.

Az érbetegek a kardiovaszkuláris szövődmények csökkentése céljából gyak­ran kapnak kettős trombocitaaggregáció-gátló (TAGG) terápiát. Először japán populációban igazolták az intervenciók utáni kettős TAGG kezelés során alkalmazott cilostazol restenosist csökkentő hatását. Európai popu­lációban végzett vizsgálat hasonló hatást írt le a cilostazollal kezelt alsó végtagi betegekben. A magas restenosis gyakorisággal járó alsó végtagi intervenciók utáni kettős TAGG kezelés optimalizálására további vizsgála­tokra van szükség cilostazol bevonásával.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Az ischaemiás stroke az esetek egy részében nem thromboemboliás, hanem inkább hemodinamikai jellegű, mely – kompenzatórikus kollaterális keringés hiányában – folyamatosan rosszabbodó vérátáramlással jár. A hemodinamikai ischaemiás stroke éves előfordulási aránya 25%, mely a becslések szerint évente 2%-kal emelkedik, és e betegek tipikusan nem reagálnak megfelelően a gyógyszeres kezelésre. A nyaki verőér ellátási területén létrejövő átmeneti ischaemia okozta agyi infarktusok 5−15%-ában az arteria carotis interna (ICA, internal carotid artery) teljes elzáródása jön létre. Gyógyszeres kezelést követően a rekurrens stroke 2 évre számított kockázata a stroke összes típusát figyelembe véve évente 5−9%, míg az ipsilateralis ischaemiás strokeokra vonatkozóan évente 2−8%. ennél is nagyobb a rizikó azokban az esetekben, amikor a képalkotó vizsgálatok hemodinamikai zavart igazolnak. Az ICA okklúziója esetén a rekurrens stroke előfordulási aránya az indexeseményt követően 1 év elteltével 4,8%, 3 év múltán 12,2%, míg 5 év elteltével 17,1%.

Az arteria carotis szűkületének stent behelyezéssel illetve endarterectomiás műtéttel történő megszüntetése nagyjából azonos stroke kockázatot eredményez.

A humán ateroszklerózis kialakulása során zajló kis intenzitású gyulladást a magasabb CRP-szint megbízhatóan jelzi. A nagy érzékenységű (hs) mód­szerrel mért CRP erős független prediktora az adverz kardiovaszkuláris eseményeknek, ideértve a miokardiális infarktust, az iszkémiás stroke-ot és a kardiovaszkuláris halálozást. A jelenlegi irányelvekben a kardiovasz­kuláris kockázat becslésére nem javasolják a CRP rutinszerű mérését, de az emelkedett CRP-szintek jelezhetik az adott beteg fokozott egyéni rizikóját.

Régóta tudjuk, hogy a peri- és posztmenopauzális hormonkezelés kedvezőtlenül befolyásolja a tromboembóliás és az emlőrákkockázatot. A cikk áttekinti a biztonságosság követelményének leginkább megfelelő indiká­ciókat, készítményeket és adagolási módokat. 

Az utóbbi években klinikai vizsgálatok igazolták a modern endovaszkuláris terápia klinikai előnyeit sürgősségi nagyér-okklúzióval (ELVO, emergent large vessel occlusion) akut ischaemiás stroke-ban (AIS). Ezek a vizsgálatok ismét hangsúlyozzák a revaszkularizációig eltelt idő hosszának szerepét a jó klinikai kimenetelek elérésében. Mindezek fényében egyre nagyobb figyelem fordul a terápiához jutás idejét megrövidítő beavatkozások felé. Az MR CLEAN vizsgálat adatainak szekunder analízise azt igazolta, hogy a revaszkularizációtól várható klinikai haszon az idő előrehaladtával nem lineáris módon csökken. A beavatkozások célja, hogy minél hamarább megtörténhessen a revaszkularizáció.