Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran más légzőszervi kórkép társbe­tegsége. A két betegség egyidejű fennállása (overlap szindróma) magasabb morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet. Az OSA korai felismerése és kezelése javíthatja az alvást, az életminőséget és a betegségek kimenetelét.

Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek és a tüdőrák olyan kórállapotok, melyeket változó prog­resszió jellemez. Egyes betegek hosszabb tünetmentes periódusokat élnek meg, míg másoknál akut exacerbációk fordulnak elő. A gyógyszereket a be­tegek légzésfunkciójához, az aktuális egészségi állapotukhoz és a fizikális változásokhoz szükséges igazítani. A legmodernebb digitális technoló­giák alkalmazása a pulmonológiai rehabilitáció során nagyon izgalmas és új lehetőségeket kínál a konkrét betegségek kezelésében, a terápia személyreszabhatóságában, a betegcompliance növelésében a minden­napi tevékenységek közben keletkezett, valós idejű adatok gyűjtése által. A telemedicina, telerehabilitáció és az intelligens eszközök használata fenn­tartható megoldást jelenthet a légzőszervi megbetegedések világszerte növekvő terhének csökkentése érdekében.

A terhesség alatti vénás tromboembólia (VTE) kockázata az Egyesült Államokban 2009 és 2019 között jelentősen nőtt.

A tartósan fennálló posztinfekciós köhögés farmakológiai kezelésének indokoltságát semmi sem bizonyítja.

Egy amerikai tanulmány az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások számszerűsítését végezte el.

A mindennapi gyakorlatban valamilyen (többnyire légúti) vírusfertőzés miatt keresik fel orvosukat a betegek. Ennek egyik oka az, hogy a (több­nyire cseppfertőzéssel terjedő) vírusos eredetű betegségeknek nagyon magas a kontagiozitási indexük, másrészt több olyan állapot is van, amikor csökken a szervezet immunitása. Részleges immundefektus van csecsemő-, kisded-, valamint időskorban, tartós, erős fizikai igénybevétel (pl. élspor­tolóknál) és súlyos vírusfertőzések után.¹

A gyógyszerek által okozott tüdőbetegségek heterogén csoportot alkotnak, melyeknek hátterében többféle gyógyszercsoport állhat. Az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában egyre gyakrabban mutatható ki valamilyen gyógyszertoxicitás, és a potenciális kiváltó szerek listája sajnos egyre bővül.

Kiváló eredményeket mutatott az exacerbációk csökkentésében az IL-5 gátló depemokimab hatóanyag.

A közlemény a nemzetközi, multicentrikus, retrospektív, megfigyelésen alapuló, pre-post tervezésű, a kelet-közép-európai régió 5 országának – így Bulgária, Csehország, Litvánia és Románia mellett Magyarország – rész­vételével zajló BREEZE vizsgálat magyar eredményeit ismerteti, melyek valóélet-beli evidenciákat szolgáltatnak a benralizumabbal kezelt, súlyos eozinofil asztmás betegek körében hazánkban. A vizsgálat eredményei iga­zolták a szer hatékonyságát az eozinofildeplécióban, ezen keresztül pedig a klinikai mutatók javulásában, így az exacerbációk és a szisztémás szteroid igény csökkentésében.