Az asztma kezelésében alkalmazott vényköteles gyógyszerek koraszüléssel és kis születési súllyal társulnak, különösen akkor, ha felfüggesztik adásukat a terhesség idejére.

A terhelés által kiváltott asztmában szenvedő betegek állapotán javíthat, ha prebiotikumok szedésével erősítik a „jó” bélbaktériumaikat – írja a British Journal of Nutrition című lap.

A gyógyszerek a hatásmechanizmusukból adódóan károsíthatják a szívet, még akkor is, ha a gyógyszert egészen más szerv betegségére, teljesen más célból írták fel. Ezeknek a nemkívánatos mellékhatásoknak a követ­kezményeit gyakran alábecsülik, hiszen előfordul, hogy farmakológiailag azonos anyagokat eltérő javallatokkal írnak fel. Ez különösen akkor válhat fontossá, ha több gyógyszer kombinációjáról van szó, mert akkor a hatások összeadódhatnak és farmakodinamikai interakciók léphetnek fel.

Bár néha szinte az őrületbe kergeti őket az orrfolyás, de egy új tanulmány szerint az allergiás rinitiszben szenvedők jellemzően tovább élnek, mint a betegséggel nem küszködők.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente körülbelül 15 millió újszülött jön a 37. terhességi hetet megelőzően. A koraszülöttekben még a korábban hittnél is nagyobb az asztma előfordulásának esélye.

Az allergénspecifikus immunterápia az IgE közvetítette allergiás kórképek egyetlen ismert és szakmailag elismert oki kezelése. Az általa indukált, illetve helyreállított immuntolerancia révén csökkenti az allergiás gyulladást. A kezelés célja a tünetek csökkentése, ezáltal az életminőség javítása, a tüneti gyógyszerfelhasználás redukciója révén a betegség költségeinek optimalizálása.

Egy nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy ha havonta egyszer egy nagy dózisú injekciót adnak be egy általánosan használt asztmagyógyszerből, ez nagyon hatásos a tinédzserekben és a felnőttekben krónikus csalánkiütés és súlyos, viszkető kiütés esetén.