Koraszülötteknél nagyobb az asztma kockázata

A PLoS Medicine című lapban nyilvánosságra hozott következtetések több mint 1,5 millió szülés adatain alapulnak: harminc vizsgálatból, hat kontinensről dolgozták fel a szülések adatait 1990-től kezdve.

A koraszülöttek gyakran küzdenek légzési problémákkal, ennek hátterében a tüdők éretlensége áll − jegyzik meg a szerzők. Korábban már végeztek egy hasonló vizsgálatot az 1960-as és 1980-as évek között világra jött koraszülöttek bevonásával, mely azt jelezte, hogy a koraszülöttek jelentős hányadánál alakul ki később asztma. Az asztma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban, és a szerzők kiemelik, hogy a koraszülések számának emelkedésével az asztma is „jelentős egészségi problémává vált”.

A most közzétett adatok szerint: míg az időre született újszülöttek csoportjában 8 százaléknak találták az asztma előfordulásának esélyét, addig ez az arány a koraszülötteknél 14 százalék. A kutatócsoport azt találta, hogy a 37. terhességi hét előtt született babáknál 50 százalékkal nagyobb az asztma előfordulásának esélye, mint a terminusban világra jötteknél, és a 2 hónappal a terminus előtt születetteknél ez a veszély háromszoros. Ezen túlmenően, a légzési problémák kockázatának különbsége még óvodás- és iskoláskorban is megmaradt, a koraszülöttként világra jött gyermekek tehát később sem „növik ki” a problémát.

„Az orvosoknak és a szülőknek is tisztában kell lenniük a koraszülöttek fokozott asztmakockázatával, mert csak így lehetséges korai felismerés és idejekorán megkezdett kezelés – hangsúlyozza dr. Jasper Been vizsgálatvezető az edinburgh-i egyetemről. – A koraszülöttek nyomonkövetésére és gondozására használt módszerek módosításával reményünk lehet arra, hogy a jövőben csökkenthető a légzési problémák, köztük asztma előfordulása, és a koraszülöttek asztma és az asztmaszerű tüneteinek eredményesebb prevencióját és terápiáját tehetik lehetővé.”

A szerzők kiemelik, hogy vizsgálatuk eredményei „meggyőző bizonyítékokat” szolgáltatnak arra, hogy a koraszülés asztmára hajlamosíthat, továbbá megjegyzik, hogy a jövőbeni kutatások során „a háttérben álló mechanizmusok megértésére kell összpontosítanunk, majd ezeket a preventív módszerek kifejlesztése során kamatoztatnunk”.

Dr. Samantha Walker, az Asthma UK vezérigazgatója ugyanakkor a jelenlegi asztmagyógyszerek fontosságát hangsúlyozza: „Az asztma szokványos farmakológiai kezelése terhességben is rendkívül biztonságos, és jelen körülmények között a kockázat csökkentésében az a legfontosabb, hogy a várandós nők az orvosi előírásoknak megfelelően szedjék gyógyszereiket.” Azt is hozzáteszi, hogy az egészséges testsúly és a fizikai aktivitás fenntartása, a stresszhelyzetek és a dohányzás kerülése ugyanolyan lényeges, mint a gyógyszerek használata. A jövőbeni kutatásokról szólva dr. Been ezt mondta: „A koraszülés és az asztma szempontjából egyaránt fontos tényező – különösen koraszülötteknél – a szülés előtti dohányexpozíció. Jelenleg az ezt célzó beavatkozásokra összpontosítunk a kutatások során.”