Az asztma negatívan befolyásolja a fogamzóképességet

Az Egyesült Államok országos prevenciós szolgálatának (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint minden 12. amerikai lakos asztmában szenved, ami országos szinten körülbelül 25 millió érintettet jelent. Az asztma a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál, ami különös jelentőséget ad a mostani dániai vizsgálatnak.

Bár az infertilitás és az asztma együttes fennállása már korábbi elemzések alapját is képezte, most széles körű ikervizsgálatok alapján nézték, miként befolyásolja az asztma a késői gyermekvállalást.

A dániai Bispebjerg Egyetem kutatói több mint 15 ezer ikerre vonatkozó adatokat tekintettek át, akiknek életkora 12 és 41 év közé esett, és akik kitöltötték az asztmára és fertilitásra vonatkozó kérdőívet. Az ikeradatok bevonása azért volt előnyös, mert így a testvérpárok között közvetlen összehasonlítást tudtak végezni. A szerzők megjegyzik, hogy e módszer egyidejűleg arra is módot nyújtott számukra, hogy a teljes populációt reprezentáló mintát elemezzenek, mely az összes szociális réteget felölelte, és nem volt szükség a genetikai és életmódbeli tényezők egyedi elemzésére.

A nőket aztán az adatok alapján aszerint osztották két csoportra, hogy állt-e fenn náluk asztma vagy sem, majd az asztmás csoportot kezelt és nem kezelt alcsoportokra osztották tovább. Minden résztvevőtől rákérdeztek, hogy előfordult-e valaha életében, hogy egy évnél hosszabb ideig próbálkozott a teherbe eséssel, sikertelenül. A szerzők azt találták, hogy az asztmás nők csoportjában szignifikánsan nagyobb arányban (27 százalék) voltak azok, akiknél hosszabb idő telt el a terhesség létrejöttéig, szemben azokkal, akik nem szenvedtek asztmában (21,6 százalék). Azokban az esetekben, amikor az asztmás nő nem részesült kezelésben betegségére, jelentős mértékben tovább növekedett a késői fogamzás esélye, szemben a kezelt asztmásokkal (30,5 százalék vs. 23,8 százalék). A kutatók általános trendként azt is megfigyelték, hogy a 30 évesnél idősebb asztmás nők hosszabb ideig vártak a terhességgel, mint a 30 év alattiak (32,2 százalék vs. 24,9 százalék). Végül azonban azt is kiemelik, hogy az asztmás nők átlagosan ugyanolyan számban adtak életet gyermeknek, mint az asztmában nem szenvedők. Hozzáteszik azt is, hogy az asztmás nők átlagéletkora alacsonyabb volt gyermekük születésekor.

Tekintettel arra, hogy az asztma fertilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatása az életkor előrehaladtával erősödik, illetve kifejezettebben érvényesül akkor, ha az asztma súlyos formája áll fenn, a kutatók kijelentik, hogy „egy szisztémás gyulladással jellemezhető szisztémás betegség (például az asztma) a reproduktív folyamatokat is érinti”. A vizsgálatot vezető dr. Elisabeth Juul Gade így fogalmaz: „Eredményeink rávilágítanak, hogy komplex kölcsönhatás áll fenn a fogamzóképesség és az asztma között. Bár azt tapasztaltuk, hogy az asztmás nőknél hosszabb idő telik el a sikeres terhességig, megfelelő gyógyszeres kezelés és asztmakontroll mellett ez a késedelem csökkenthető. A hosszabb várakozási idő ellenére a gyermekszám összességében végül nem marad el a nem asztmás nőknél tapasztalttól, ami azzal lehet magyarázható, hogy az asztmás nők korábbi életkorban kezdenek próbálkozni a fogamzással.”