A lombikbébik között több az asztmás

Oxfordi és essexi kutatók a UK Millenium Cohort Study erre vonatkozó adatait hozták nyilvánosságra a Human Reproduction című lap online kiadásában december 5-én.

A gyermekek 5 éves korában azt találták, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel (ART) született gyermekek körében, illetve olyan szülők gyermekei között, akik több mint egy évet vártak a sikeres fogamzásra, nagyobb volt az asztma és a zihálás előfordulásának esélye, illetve nagyobb arányban volt szükség asztma ellenes szerek adására. Az adatok részletesebb elemzése arra utalt, hogy az összefüggés elsősorban IVF és intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) eseteiben áll fenn. Utóbbi alcsoportban az asztma, a zihálás és az asztma ellenes szerek szedésének valószínűsége 2−4-szeres volt.

A vizsgálatot Claire Carson, az Oxford Egyetem perinatális epidemiológiai osztályának kutatója vezette, aki ezt mondja: „A vizsgálatba bevont gyermekek 15 százalékánál igazolódott asztma 5 éves korban. IVF-et követően ez az arány magasabb, 24 százalék, de ez nem sokkal haladja meg az Egyesült Királyság átlagos gyermekpopulációjára érvényes 20 százalék körüli arányt.”

A kutatás vezetője megjegyzi továbbá, hogy bár összefüggést észleltek az IVF és az asztma között, azt nem állíthatják biztosan, hogy az IVF okozná az asztmát. Ennek pontosítására további kutatásokra van szükség. „Fontos kiemelni, hogy az asztma a gyermekek többségénél jól kézben tartható állapot, ami nem jelent akadályt abban, hogy a beteg teljes és aktív életet éljen” – teszi hozzá Claire Carson.

A UK Millenium Cohort Study a nem túl nagyszámú nagy obszervációs vizsgálatok egyike, mely adatokat szolgáltat a fogamzási módok és az asztma kapcsolatáról, illetve az ezt befolyásoló tényezőkről, például a szociális körülményekről és az életmódról. A vizsgálat keretében közel 19 ezer, 2000 és 2002 között született gyermek sorsát kísérik figyelemmel. A legutóbb nyilvánosságra hozott alvizsgálatban az oxfordi és essexi kutatók 5 és 7 év közötti gyermekek adatait dolgozták fel, akik egyszeres (nem iker-) szülésből jöttek a világra. Az 5 éves korcsoportból csak alig több mint 100-an születtek ART-ot követően. Az adatok között szerepeltek a szülőkre vonatkozó adatok is, és az is kiderül belőlük, hogy az adott gyermeknél diagnosztizáltak-e valaha asztmát vagy zihálást, illetve szorultak-e asztma ellenes gyógyszerek adására. A kutatók ezen kívül egyéb olyan információkat is dokumentáltak, melyek befolyásolhatják az asztma kialakulását. Ilyen például a koraszülés, illetve az anya asztmás betegsége, dohányzása, testtömegindexe vagy szocioökonómiai státusza, továbbá az, hogy az adott háztartásban tartanak-e házi kedvenceket.

Az okokat illetően Carson és munkatársai többféle lehetőséget vetnek fel az ART és az asztma közötti összefüggés hátterében. Ezek közé tartozik többek között az infertilitás súlyossága, a kezelés típusa, sőt talán az is, hogy a gyermeküket túlféltő ART szülők nagyobb arányban számolnak be asztmás tünetről akkor is, ha azt nem igazán tartják valószínűnek. Ezen kívül egyéb magyarázatok is felmerülnek, melyek eldöntéséhez a mostani vizsgálat nem szolgáltatott elégséges információkat.

A közlemény szerzői nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy mostani eredményeiket csak kellő körültekintéssel szabad értelmezni, mivel bár úgy tűnik, hogy az ART csoportban különösen nagy az asztma előfordulásának esélye, a vizsgálatban csak viszonylag kevés IVF eset adatait dolgozták fel. A kutatócsoport a gyermekek további utánkövetését tervezi annak meghatározására, hogy az összefüggések a gyermekek 11 éves korában is fennállnak-e. A kutatók nagyobb ART-esetszám bevonásával további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a mostani tapasztalatok megerősítésére.

A világ első lombikbébije, Louise Brown 1978 júliusában született az Egyesült Királyságban, őt azóta több mint 5 millióan követték szerte a világban.