Az atópiás dermatitis (AD) – közismert nevén atópiás ekcéma – már csecsemő- és kisgyermekkorban is jelentős betegségteher. A közepesen súlyos vagy súlyos formában a gyulladt bőr, a kifejezett viszketés, a vakarózás, a következményes alvászavar a gyermek mindennapjait és a család életmi­nőségét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Különösen fontos kérdés azoknak a gyermekeknek a kezelése, akiknél a lokális terápia önmagában nem biz­tosít megfelelő kontrollt. A referált vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy a 6 hónapos és 5 éves kor közötti, közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő gyermekek esetén a dupilumab hatásosságát és biztonsá­gosságát befolyásolja-e, ha a gyermekeknek egyéb 2-es típusú gyulladásos betegsége (pl. asthma bronchiale, rhinitis allergica, ételallergia) is van.

Az atópiás dermatitisz kezeléseként alkalmazott dupilumab nemcsak a lát­ható bőrtünetekre hat, csökkentve a viszketést és a vakarózásra késztetést, de helyreállíthatja a bőr idegrostsűrűségét is.

A betegség súlyossága egyértelműen összefügg az elalváshoz szükséges idő hosszával, az alvás időtartamával és a memóriazavarok mértékével.

Az utóbbi évtized orvosi gyakorlatá­ban az egyik jelentős előrelépés az atópiás dermatitis, krónikus rhinosinusitis és asthma bronchiale kezelésében alkal­mazható új, hatékony terápiák bevezeté­se. Megfelelő orvosi gondossággal ezek a betegségek korábban is kezelhetők voltak, azonban a terápiás hatékonyság nem bizonyult elég jónak, ugyanakkor az alkalmazott kezelések jelentős mellékhatá­sokkal jártak. E betegségek jellemzően az immunrendszer Th2-es típusú fokozott – és bizonyos fokig szükségtelen – aktivitásá­hoz kötődnek.

Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb, és az életminőséget erősen befolyásoló bőrbetegség, amley alapvetően a bőr szerkezeti eltérésének és az immun­rendszer bőrhöz köthető túlműködésének a zavara. A betegség hátterében meghúzódó folyamatok jobb megismerése az utóbbi évek, évtizedek során új, hatékonyabb terápiák bevezetését eredményezte.

A FABP5 zsírsavkötő fehérje gátlása javulást eredményezett a pikkelysömörre jellemző bőrelváltozásokban.

A gyermekkori elhízás összefügg az immunproblémákhoz kapcsolódó gyermekkori bőrbetegségek, köztük az alopecia areata, az atópiás dermatitis és a pikkelysömör nagyobb kockázatával.

A dupilumab a legtöbb atópiás dermatitisben szenvedő betegnél még a kezelés 5. évében is hatásos, bár egy vizsgálatban a betegek közel negyede abbahagyta a kezelést.

A cendakimab nevű szubkután beadott antiinterleukin-13 monoklonális antitesttel végzett kezelés jól tolerálható, és csökkenti az atópiás dermatitis (AD) és a viszketés súlyosságát közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő felnőtteknél.

A JAK-gátlókat, ezeken belül a tofacitinibet, a baricitinibet, az upadacitinibet és a filgotinibet egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyulladásos kórké­pek kezelése során. Ezeket és más törzskönyvezett szereket a regisztrált indikációk mellett számos más betegségben is kipróbálták. Ebben a közle­ményben – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük azokat a reumatológiai, bőrgyógyászati, gyomor-bél rendszeri, neurológiai, szemészeti és más kór­képeket, amelyekben a JAKi-k már bizonyítottak, vagy elvi lehetőségként felmerülnek.