A kar csontjai közül az alkarcsontok törnek a leggyakrabban, többnyire disztálisan, kinyújtott kézre esés miatt. A diagnózist röntgen vagy ultrahang erősítheti meg. Ha az első vizsgálat nem igazol törést, a gyanú azonban fennáll, 7–14 nap múlva újabb felvételt kell készíteni. Gyermekeknél gyakori az elhajlásos törésnek is nevezett inkomplett kompressziós fractura, mely nem jár a corticalis állomány folytonossághiányával, illetve a zöldgallytörés, amikor a corticalis is sérül. Felnőtteknél a radius disztális törése a leggya­koribb. Az ulna diaphysisének izolált („gumibot”) töréseit gyakran az alkart ért közvetlen erőbehatás idézi elő. A mindkét alkarcsontot érintő kombinált törések általában sebészeti repozíciót igényelnek.

Időskorban a memória hanyatlása, a depresszió, a szorongás és a demencia sok gondot okoz. Tájékoztatónkból megtudhatja, milyen tényezők segítik elő a mentális problémák időskori kialakulását, és mivel járulhat hozzá az idős ember vagy hozzátartozója a mentális egészség megőrzéséhez.

Szövettani és MRI-vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a sclerosis multiplex (SM) patológiájában a fehérállományi léziók mellett a kortikális gyulladás és degeneráció is fontos szerepet játszik. A kortikális léziók már a betegség elején megjelenhetnek, fokozódhatnak a betegség előrehaladtával és szignifikáns szerepet játszhatnak az SM-es betegeknél kialakuló fizikai és kognitív hanyatlásban. A kortikális léziókat összefüggésbe hozták az SM-ben fellépő epilepsziás rohamokkal, de eddig nem vizsgálták az akutan kialakuló kortikális léziók szerepét a relapszusok hátterében.

A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikro­hamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.

A vesztibuláris-okuláris reflex teszi lehetővé, hogy akkor is egy pontra fixáljunk, ha mozgatjuk a fejünket. Mindeddig azt hitték, hogy ezt a reflexet az agytörzs alsó része vezérli.

A balkezességet már sokféle mentális betegséggel kapcsolatba hozták, de most Jadon Webb és munkatársai, a Yale Egyetem kutatói azt találták, hogy a szkizofrének között jóval nagyobb a balkezesek aránya, mint a kedélybetegségekben (depresszióban, bipoláris zavarban) szenvedőkben.

Inzulin adása 2-es típusú diabetes mellitusban akkor válik szükségessé, ha a HbA1c-szint meghaladja a 9% ot, illetve optimális orális antidiabetikus terápiával sem sikerül beállítani a vércukorszintet.