Remegés (tremor)
A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikrohamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.
Tremornak nevezzük a végtagok (leginkább a kéz) vagy a fej, esetleg a hang akaratlan remegését. A tremor nem mindig kóros reakció, létrejöhet normális körülmények között pl. hideg környezet, félelem vagy kimerültség hatására. Máskor szerfogyasztás áll a hátterében, pl. túlzott kávéfogyasztás (koffeinhatás), valamely gyógyszer hatása, vagy akár gyógyszermegvonás. A tremor néha lázas állapot kísérőjelenségeként lép fel. Amennyiben valamilyen tevékenység közben jelentkezik, és emocionális, kémiai vagy egyéb ok nem lelhető fel mögötte, akkor esszenciális tremorról beszélünk, mely idegrendszeri megbetegedés jele lehet.
A tremor nem egyenlő a Parkinson-betegséggel. Ezt azért fontos megjegyezni, mert tremor észlelésekor sokakban felmerül az aggodalom, hogy talán kezdődő Parkinson-betegség okozza azt. Kicsit leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a tremor egyik formája a Parkinson-betegség egyik tünete, ám a tremor önmagában nem jelez Parkinson-betegséget, mert számos egyéb kórállapot kísérőjelensége is lehet. Az ún. esszenciális tremor gyakoribb, mint a Parkinson-betegség, és ez a forma főként mozgás közben szembetűnő, pl. amikor az érintett személy valamit tevékenykedik. Ezzel szemben Parkinson-betegségben leginkább akkor észrevehető a remegés, ha a beteg éppen nyugalomban van. Az esszenciális tremor először a kézen − többnyire a domináns oldalon: jobbkezeseknél a jobb kézen, balkezeseknél a bal kézen − kezdődik, ezért a beteg akkor figyel fel rá, amikor ír, kézimunkázik vagy barkácsol.
Milyen gyakori a tremor előfordulása?
A tremor korántsem olyan ritka kórállapot, mint gondolnánk, hiszen minden negyedik embernél jelentkezik valamikor élete folyamán a végtagok vagy a fej remegése, esetleg a hang remegőssé válása. Nagyobb eséllyel fordul elő tremor, ha az elsőfokú rokonok (pl. szülők, testvérek) közül valaki már tapasztalt magán hasonlót korábban, ami genetikai és/vagy környezeti tényezők szerepét is felveti a kórállapot kialakulásában.
A tremor leginkább a kéz vagy a fej remegésében mutatkozik meg, melyet a beteg nem képes akaratlagosan kontrollálni, megállítani. A tünet az esetek jelentős részében nem olyan súlyos mértékű, hogy a főbb tevékenységek ellátását akadályozná. Bizonyos tényezők – pl. stressz, koffein vagy egyes gyógyszerek – súlyosbíthatják a tremort.
Nem minden tremor egyforma
Nagy vonalakban a tremor következő formáit különböztethetjük meg.
• Statikus tremor: akkor jelentkezik, amikor a végtag nyugalomban van. Hátterében állhat többek között Parkinson-betegség vagy multiplex szklerózis.
• Poszturális tremor: akkor lép fel, ha a beteg valamely testrészét a gravitáció ellenében rögzített pozícióban tartja. Ebbe a csoportba soroljuk a nem kóros (ún. fiziológiás) tremort is, de ez a tremorforma jelezhet pajzsmirigybetegséget, nehézfémmérgezést, idegrendszeri megbetegedést is.
• Kinetikus vagy akciós tremor: a felső testfél akaratlagos, aktív mozgásai kapcsán jelentkezik; többek között agytörzsi vagy kisagyi betegség, pl. multiplex szklerózis, az agyat (is) érintő érrendszeri megbetegedés vagy daganat jele lehet.
Miből áll a kivizsgálás?
Tremor észlelését követően annak eldöntése a legsürgősebb feladat, hogy önálló tünetről (esszenciális tremorról) van szó, vagy olyan betegség húzódik meg a háttérben, melynek csak egyik tünete a végtagok vagy a fej akaratlan remegése.
Mint minden egyéb kórképben, a tremor kivizsgálása során is az első lépés a beteg alapos kikérdezése, a kórelőzmény felvétele (pontosan milyen tüneteket észlel magán, mióta, milyen jelleggel és intenzitással; észrevette-e, hogy bizonyos tényezők enyhítik vagy fokozzák a tremort stb.). Ezt követően a kivizsgálás több irányban folytatódhat a háttér felderítésére.
• Elektromiográfia (EMG)/akcelerometria segítségével mérhető a tremor frekvenciája, erre azonban csak különleges esetekben van szükség.
• Amennyiben felmerül gyógyszerhatás szerepe, az orvos a szer elhagyásával igyekszik igazolni a feltevést.
• Ha a jelek anyagcsere- vagy hormonzavarra utalnak, szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra (pl. a májenzimek vagy a pajzsmirigyhormonok szintjének, a vércukorszintnek a meghatározására).
• Központi idegrendszeri betegséget kísérő tremor gyanújakor idegrendszeri képalkotó vizsgálatokat rendelhet az orvos, pl. komputertomográfiát (CT) vagy mágnesrezonancia-vizsgálatot (MRI).
• Wilson-kór is okozhat tremort: ha felmerül ennek a ritka rézanyagcsere-zavarnak a lehetősége, akkor meg kell határozni a vér és a vizelet rézszintjét.
A fentieken kívül egyéb kiegészítő vizsgálatokra is sor kerülhet. Ezekről az orvos a rendelkezésére álló összes adat birtokában, egyénileg dönt.
Hogyan kezelhető a tremor?
A kezelés attól függ, mi okozza a remegést, illetve igazolható-e a tünetek hátterében valamilyen alapbetegség. Ha igen, akkor az elsődleges kezelésnek erre kell irányulnia.
Az esszenciális tremor eseteiben a leghatásosabb gyógyszerek a szív- és érrendszeri kórképek terápiájában is használatos béta-blokkolók (ilyen pl. az atenolol és a propranolol). Béta-blokkoló adásával szerencsés esetben olyan mértékűre csökkenthető a tremor, ami már nem zavarja jelentősen a mindennapi tevékenységeket, de olykor teljesen meg is szüntethetik a remegést. A béta-blokkoló szedésének abbahagyását követően a tremor visszatér.
Más gyógyszerek is szóba jöhetnek a tremor kezelésében, pl. szorongáscsökkentők, a rohamoldásban használt szerek vagy a gabapentin. A tremor egy sor kórkép jele lehet, így amelyik gyógyszer hatásosan szünteti az egyik beteg tremorát, az a másik beteg számára hatástalan vagy (élet)veszélyes lehet. A gyógyszeres kezelés tervének felállítása mindig az orvos feladata!
Sok beteg tapasztalja, hogy kis mennyiségű alkohol hatására remegése időlegesen enyhül. Ezzel a „gyógymóddal” azonban csínján kell bánni, mert magában rejti a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a krónikus alkoholizmus kialakulásának veszélyét.
Az ún. esszenciális tremor oka ismeretlen, ezért a megelőzésére sincsenek megfelelő módszereink. A stresszhatás, a koffein és bizonyos tünetek súlyosbíthatják a tüneteket. Ilyen esetekben törekedni kell a kiváltó hatás kiküszöbölésére, pl. a kávéfogyasztás korlátozásával, stresszkezelési technikák elsajátításával.
A hosszú távú kilátások
A tremornak nincs végleges eredményt hozó oki kezelése, ám megfelelő (gyógyszeres) terápiával a tünetek minimálisra csökkenthetők. Előfordulhat azonban, hogy az esszenciális tremor idővel súlyosbodik. A remegés az esetek többségében a mindennapos tevékenységeket csak kismértékben zavarja, de olykor jelentős funkciókárosodást okoz. Mindenképpen ki kell kérni az orvos tanácsát, ha a tremor zavarja a mindennapi aktivitást, ha súlyosbodik, vagy ha korábbi jellege megváltozik.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.