A nyelőcső refluxbetegség (GERD) az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórkép. Az alábbiakban a legújabb nemzetközi szakmai irányelvek alapján áttekintjük a GERD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos legfontosabb gyakorlati szempontokat, amelyek jól hasznosíthatók az alapellátásban tevékenykedő háziorvosok számára.

Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

A polycythaemia vera (PV) a három őssejt eredetű mieloid malignus be­tegség egyike. Jellemzője az erythrocytosis, melyet leukocytosis és thrombocytosis is kísérhet. Artériás és vénás vérrögök képződhetnek, a kórkép leukaemiába vagy myelofibrosisba mehet át. A Janus-kináz-2 genetikai mutációja majdnem mindig kimutatható. 

Nem csak a közvélekedés, de magát a bizonyítékokon alapuló orvoslás híveként aposztrofáló néhány orvos, így pl. Dr. Niket Sopal gasztroenterológus is listát állított fel az általa vágyfokozónak tartott szerekről.

Az e-cigaretták használata óta ugrásszerűen emelkedik a súlyos tüdőkárosodások száma az USA ban.

A nyelőcsőreflux betegség (GERD) 2006-os montreali klasszifikációja alap­vetően tünetorientált szemléletet tükröz. Az elmúlt években a gyakorlat lényegében igazolta a montreali konszenzus létjogosultságát és klinikai alkalmazhatóságát, de a diagnosztika és a kezelés terén új szempontok is felmerültek, amelyeket a mindennapi gyakorlatban figyelembe kell venni.

A gyermekkori garat- és orrmandula eltávolítás után megnő a légúti fertőzéses és allergiás megbetegedések kockázata egészen 30 éves korig.

A cannabis alkalmas a daganatos betegségeket (és kezelésüket) kísérő legkülönfélébb tünetek enyhítésére. 

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.