A tripla-negatív szövettani típust (ER-, PR-, HER-2-negatív) az emlődaganatos betegek kb. 15-20%-ánál igazolják a patológusok.¹ Gyakrabban diagnosztizálják fiatal betegeknél. A daganat általában magasabb osztódási rátájú, sokszor 2 cm feletti tumormérettel és lokális hónalji nyirokcsomóáttéttel kerül felismerésre. Gyakran szükséges neoadjuváns onkológiai kezelés a jobb terápiás hatás végett.² Sokszor előrehaladott, metasztatikus állapotban kerül sor a felismerésére. Előrehaladott betegség esetén prognózisa rossz, teljes túlélés irodalmi adatok alapján 12–18 hónap.³ BRCA1/2 mutáció gyakrabban fordul elő ennél a hisztológiai típusnál. Szisztémás kezelés mellett is gyakori a kiújulás, kezelése kihívás elé állítja klinikusokat. Gyógyszeres kezelés során immun-, kemoterápia és célzott terápia egyaránt szóba jöhet további molekuláris vizsgálatok alapján.

A programozott sejthalál-ligand pozitív (PD-L1 pozitív), tripla negatív, előrehaladott emlőrákos (TNBC) betegekben a kemoterápiához adott immunellenőrzőpont-gátló kezelés meghosszabbítja a túlélést.

Az előrehaladott petefészekrák kezelési standardja jelenleg a carboplatin + paclitaxel kombinációhoz hozzáadott antiangiogén hatóanyag, a bevacizumab, melyet a kemoterápia után „fenn­tartó” kezelésként is folytatunk. PARP-gátló monoterápia fenntartó kezelés alkalmazható high-grade epithelialis ovarium carcinomában, amennyiben a beteg reagált megelőző platina alapú kemoterápiára.*

A platina alapú kemoterápia mellé adott két immun-ellenőrzőpont gátló meghosszabbítja a túlélést áttétes, nem kissejtes tüdőrákban.

Az NSCLC immun-ellenőrzőpont gátló kezelésének immunológiai mellékhatásai utalhatnak a végső kimenetelre

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az egyes kiújuló vagy áttétes endometriális tumorok kezelésére szolgáló Jemperli (dosztarlimab) készítményt.

A melanoma incidenciája az europid rasszban gyorsabban növekszik minden más daganaténál. Mortalitása jelentősen kisebb mértékben, de szintén növekszik. Az elmúlt 10 évben a terápia forradalmi változásokon ment keresztül, az újonnan bevezetett célzott molekuláris és immunterápiáknak köszönhetően a disszeminált daganatban szenvedő betegek egy része hosszú távú túlélővé válhat.

Három, mérföldkőnek számító vizsgálat alapján a PARP gátlók bekerültek az elsőként választandó gyógyszerek közé.

A kissejtes tüdőrák a tüdő rosszindulatú megbetegedéseinek 10–15%-át teszi ki. Az első vonalas gyógyszeres terápiában több mint harminc éve nincs előrelépés, a platina–etopozid kezelés a standard. Két fontos, lezá­rult harmadik fázisú klinikai vizsgálat is igazolta előrehaladott stádiumú betegség esetén azt, hogy az immunterápia kombinálása a hagyományos platina–etopozid kezeléssel egyértelmű terápiás előnnyel jár (IMpower133, CASPIAN), összevetve a standard kemoterápiás metódussal első terápiás vonalban. Az IMpower133-as vizsgálat részletes ismertetésével a már be­fogadott indikációval rendelkező PD-L1-inhibitor atezolizumabkezelés hatékonysági analízisére fókuszálunk.

Ismét bebizonyosodott, hogy kiterjedt kissejtes tüdőrákban a standard kemoterápia mellé adott PD-L1 gátló meghosszabbítja a betegek túlélését.