A kezelések hatásossága fokozható a lizoszómák és az SREBP‑1 nevű fehérje célzásával.

A módszer a célzott teszteknél több olyan beteget képes azonosítani, akik várhatóan jól reagálnak a PARP‑gátló daganatellenes kezelésekre.

Jelentősen fokozza a CAR-T terápia hatásosságát a SUMOilációt gátló, TAK-981 kódnevű kísérleti hatóanyag.

A tumorsejtek számukra mostoha környezetben való túlélésének kulcsa a transzkripciós mechanizmus módosításában rejlik, amelynek pontos feltárása új onkológiai készítmények kifejlesztéséhez vezethet.

Az új eszköz a kismolekulás hatóanyagok potenciális célpontjait képes megjósolni nagy biztonsággal, elsősorban onkológiai célú felhasználásra.

Egy korábban gyógyszerezhetetlennek tartott fehérjecsalád, a kromatint szabályozó hisztonok lehetnek egy új leukémia elleni terápia alapjai.

Nazálisan bejuttatható nanostruktúrákkal aktiválható az agyban az immunrendszer tumorellenes válasza.

Az ERBB2 mutációt hordozó NSCLC terápiájában mutatkozott ígéretes gyógyszerjelöltnek a szevabertinib.

Egy kétfázisú prodrug rendszerben két ártalmatlan hatóanyag csak a tumor mikrokörnyezetében áll össze daganatellenes gyógyszerré.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.