A cukorbetegség típusa és a kezelés módja is befolyásolja a demencia kialakulásának kockázatát.

A hibás térszerkezetű fehérjék aránya már 7 évvel a neurodegeneratív betegségek diagnózisa előtt megugrik a bélmikrobiomban.

Egy metaanalízis a demencia kockázata és az ülő életmód, az alvási és testmozgási szokások közötti összefüggéseket számszerűsítette.

Az idegsejtek védekező mechanizmusát állítja helyre egy NU-9 kódnevű új hatóanyag még a tünetek megjelenése előtt.

A nyersen fogyasztott teljes zsírtartalmú sajtok és tejszínek jelentős mértékben csökkenthetik a demencia rizikóját.

Az idegsejtek károsodását, pusztulását okozó ferroptózis elleni eljárás a demencia elterjedtebb típusaiban is alkalmazható lehet.

Ausztrál kutatók két vérteszt kombinálásával bőven 90% feletti pontosságot értek el már a betegség korai szakaszában.

Az asztrocita végtalpak és az agyi arteriolák közötti kommunikáció károsodása, összehangolatlansága, a jelátviteli pontosság csökkenése okozza egyes agyterületek energiahiányos állapotát. 

Jelentősen növeli a demencia kialakulásának kockázatát a 65 éves életkor után bekövetkező traumás agysérülés.

A mesterséges intelligenciát használó RetiPhenoAge modell egy nem invazív, olcsó megoldás lehet a demencia kockázatának korai előrejelzésére.