A hematológiai sürgősségi állapotok veleszületett vagy szerzett, jellemzően vérzéses vagy véralvadási zavarok, amelyek jelentkezhetnek spontán vér­zéssel, sárgasággal, petechiákkal vagy purpurával. A jelentős morbiditás vagy mortalitás elkerülése érdekében sürgős kezelést igényelnek. A kezdeti kivizsgálásnak tartalmaznia kell a teljes vérkép értékelését.

A gyógyszeres terápiák kardiovaszkuláris mellékhatásai jelentős hatást gyako­rolnak bírnak a betegek morbiditására és mortalitására. Jelen cikk áttekintést nyújt a kardiotoxikus mellékhatásokkal járó fontos gyógyszercsoportokról, valamint összefoglalja a diagnosztika és a terápia alapelveit. A kardiális mellék­hatások jellemzőinek alapos megismerésével javíthatunk a betegek kezelésén.

A COVID-19 már több mint egy éve van velünk, és egyre többet tudunk mind a kórokozóról, mind pedig a betegség lefolyásáról és az idő múltával a betegség rövid és hosszabb távú következményeiről is. Jelen tájékoztatónk az akut betegség lezajlása kapcsán és után előforduló szövődményeket veszi sorra.

Már az elején fontos leszögezni, hogy a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos ismereteink, tapasztalataink folyamatosan bővülnek, változnak. A tájékoztató alapját a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek képezik.

Bár sok millió oltás után csak pár száz esetben következett be mellékha­tásként szokatlan vérrögképződési jelenség, alapvető fontosságú feltárni bármilyen oltással összefüggő probléma biológiai okait.

Jelen közlemény a COVID-19 kardiovaszkuláris szövődményeit mutatja be, melyek közül a legfontosabb és egyben a leggyakoribb a thromboemboliás szövődmény megjelenése. A thromboemboliás komplikáció mellett kitér a troponinemelkedés jelentőségére, a szívizomgyulladásra, az akut corona­ria-szindrómára és arra, hogy a világ sok helyén a pandémia miatt milyen változásokat tapasztaltunk a szívinfarktus ellátásában.

A csontvelőben kialakuló (általában csontáttétekkel társuló) metasztázisok és a másodlagosan bekövetkező disszeminált intravaszkuláris koaguláció szolid tumoros betegeken is előfordulnak. Esetünkben Gleason 4+5 = 9/10 differenciáltságú, multiplex csontáttétekkel járó prosztata-adenocarcinomában igazoltuk kialakulását. Az onkoteam javaslatára adott abirateron-acetáttal és prednizolonnal, valamint a csontanyagcserére ható szerekkel a betegség stagnálását és az alvadási paraméterek rendeződését értük el, ami arra utal, hogy válogatott esetekben eredményes lehet az androgén-bioszintézis szelektív gátlása.

Súlyos COVID-19 betegségben igen sokszor fordul elő thromboemboliás ese­mény. A kórházi felvételkor detektált coagulopathia – emelkedett D-dimer-és fibrinogénszint, megnyúlt protrombinidő, csökkent plazminogénszint, alacsony trombocitaszám – a halálozás egyértelmű prediktora. Nagyon fontos, hogy a kórházi felvételkor thrombosis-kockázat-becslés történ­jen, melynek alapján megfelelő, sokszor a szokásos dózist meghaladó tromboprofilaxis szükséges kis molekulatömegű heparin formájában. A tromboprofilaxist a hazabocsátást követően is ajánlatos folytatni.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az akut promielocitás leukémia kezelésére szolgáló Arsenic trioxide Accord (arzén-trioxid) generikus készítményt.

A súlyos maláriás betegek kezelése kritikus helyzetűvé vált az USA-ban, mivel a gyártó beszüntette az intravénás kinidin glukonát előállítását.

A hemolitikus anaemiát minden normocytaer és macrocytaer anaemia el­különítő diagnosztikájában számításba kell venni. A hemolízis bekövetkez­het intra- és/vagy extravaszkulárisan a reticuloendothelialis rendszerben. A betegek akut anaemia, sárgaság, haematuria, dyspnoe, gyengeségér­zés, tachycardia, esetleg vérnyomásesés miatt fordulnak orvoshoz. A di­rekt antiglobulin teszttel elkülöníthetők az immunológiai és nem immu­nológiai okok. A hemolitikus kórképek altípusai: haemoglobinopathiák, membranopathiák, enzymopathiák, immunmediált anaemiák és extrinszik, nem immunológiai (trombotikus, fertőzéses stb.) okok. Gyógyszerek több mechanizmussal okozhatnak hemolitikus anaemiát.