Az emlődaganatok sebészi kezelése folyamatos változáson megy keresztül, előtérbe helyezve az egyre kevésbé radikális megoldásokat, valamint az onkoplasztikai technikákat a jobb gyógyulási és esztétikai eredmények reményében. Az alábbiakban a IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia leg­frissebb nemzetközi tanulmányokra és szakértői javaslatokra alapozott, az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásai olvashatók.

Az 54 éves nő a mellbimbóján 3 hó­napja megjelent nem viszkető kiütés miatt jelentkezett vizsgálatra. Az elválto­zás az emlő negyedére kiterjedő, nagy plakként kezdődött, majd fokozatosan ki­sebbedett úgy, hogy végül már csak a bim­bót érintette. Előfordult, hogy a bimbóból spontán tejcsorgást észlelt. Mammográfián egy hónappal jelentkezése előtt járt, nega­tív leletet kapott, családjában nem fordult elő emlőrák.

A sugárterápiás szakértői bizottság a II. Emlőrák Konszenzus Konferencián (2009) elfogadott sugárterápiás irányelveket az azóta megjelent új tudományos bizonyítékok alapján vizsgálta felül és frissítette. A maradék emlő sugárkezelése in situ duktális karcinóma (St. 0) esetén indokolt, mivel a besugárzás 60%-kal csökkenti a helyi daganatkiújulás kockázatát. Korai invazív (St. I-II) emlőrákban, emlőmegtartó műtét után a besugárzás továbbra is standard eljárás, de idősebb (≥70 év) betegeknél, I. stádium és hormonreceptor-pozitív daganat esetén az egyedüli hormonterápia és a sugárkezelés elhagyása mérlegelhető kezelési alternatíva. A hipofrakcionált (15×2,67 Gy) teljesemlő besugárzás és válogatott esetekben a gyorsított részleges emlőbesugárzás egyenértékű alternatívája a hagyományos öthetes (25×2 Gy) teljesemlő-sugárkezelésnek. Masztektómia után, 1–3 (pN1a) vagy ≥4 (pN2a, pN3a) hónalji nyirokcsomóáttét esetén a besugárzás jelentősen csökkenti a lokoregionális recidíva kockázatát és a teljes túlélést is javítja. Egy-két pozitív őrszemnyirokcsomó esetén a komplettáló hónalji disszekciót válogatott esetekben helyettesítheti az axilláris régió besugárzása. Neoadjuváns szisztémás kezelés és emlőmegtartó műtét után a maradék emlő sugárkezelése minden esetben indokolt, míg masztektómia után kezelés előtti III-IV. stádium és ypN1 státusz esetén indokolt a posztoperatív lokoregionális radioterápia. Magyar Onkológia 60:229–239, 2016

Kulcsszavak: emlőrák, sugárkezelés, irányelvek

A számítógépes adatfeldolgozás semmit sem emel a digitális mammográfiás szűrés értékén, ugyanakkor a diagnosztikus célú mammográfia során már korábbi stádiumokban lehet felismerni a tumorokat.

A jó prognózisú duktális emlődaganat jól kezelhető emlőmegtartó műtéttel, és a műtétet követő 5 éven belüli helyi kiújulás aránya is viszonylag alacsony, és arra alkalmas betegekben ez tovább csökkenthető az emlő sugárkezelésével. 

A gyors (3 perces) MRI vizsgálattal nagy pontossággal szűrhetők a nagy kockázatú (BRCA1/2 mutációt hordozó, illetve nagy a családi halmozódású) betegek.

A komputer által interpretált digitális mammográfia szignifikánsan kevesebb emlőrákot azonosított, mint a standard, film alapú emlővizsgálat vagy a direkt digitális radiográfia – ezt mutatta ki egy nagy kanadai szűrővizsgálat.