Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

Új kutatások szerint az egészséges táplálkozás, a testedzés, a kognitív gyakorlatok segítségével nem csak az élet hosszabbodik meg, hanem a demencia kezdete is későbbre tolódik.

Az idős, multimorbid betegek esetében kihívást jelenthet egy konkrét ok vagy oksági lánc megnevezése a halotti bizonyítványban. A német ha­láloki statisztika alapján úgy tűnik, hogy a pszichés betegségek, köztük a demencia, az elhalálozás leggyakoribb okai közé tartoznak. A halálokkal kapcsolatos szövegrészben a demencia szót tartalmazó halotti bizonyítvá­nyok azonban gyakran feltűnően információszegények, nemritkán a meg­adott oksági lánc hitelessége is kérdéses. A cikkben javaslatokat teszünk a demens elhunytak halálozási okának és alapbetegségének korrekt meg­nevezésére. A demenciának és következményeinek helyes megnevezése a haláloki statisztikában egészségpolitikai döntések alapja lehet, ezáltal az optimális betegellátást szolgálja.

A SARS-CoV-2-világjárvány újabb fellángolásával egyre több közlemény jelenik meg világszerte a súlyos esetek kezeléséről és megelőzéséről, ugyanakkor a COVID-19 patológiáját ma már sokkal összetettebbnek lát­juk, mint eleinte. Számos adat szól a D-vitamin feltételezett szerepe mellett. Ezek főleg a klinikailag is igazolt immunológiai hatásokra hivatkoznak a citokinek és a T_reg sejtek szabályozásában és a gyulladás során a káros T-sejt-funkciók, illetve a túlzott immunválasz gátlásában. De az elméleti megfontolások, a retrospektív vizsgálatok és az eddig összegyűlt klinikai eredmények alapján kimondhatjuk-e, hogy a D-vitamin-hiány rendezése pozitívan befolyásolhatja a COVID-19 kimenetelét?

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

A Corium Inc. január 27-én bejelentette, hogy az FDA értékelésre befogadta bőrre helyezhető Adlarity tapaszát, mellyel az Alzheimer-kór kezelésében használatos gyógyszer juttatható a szervezetbe.

Az onkohematológiai betegek aggregált diagnosztikai, kezelési és a terápiás válaszreakcióival kapcsolatos adatainak longitudinális gyűjtéséből valós idejű adatsorokat (Big Patient Data) tartalmazó, ún. országos dinamikus betegségregiszterek hozhatók létre, melyek alkalmasak egészségügyi, egészségipari és adattudományi kutatásokra, kórházi és biztosítói költséganalízisre, az innovatív diagnosztikus eljárások és gyógyszerek teljesítményének és az egyedi méltányossági kezelések odaítélésének és hatásosságának mérésére, valamint az egészségbiztosítói és egészségpolitikai döntések alátámasztására és támogatására. Magyarországon elsőként, a DPC-OHII és konzorciumi partnerei olyan – országosan kiterjeszthető és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) csatlakozó – komplex informatikai rendszert dolgoztak ki, amely közös szakmai ernyő és projektmenedzsment alá rendezi az alapkutatási (K), az alkalmazott kutatási és termékfejlesztési (K+F) és az innovációs (I) tevékenységeket. A speciálisan fejlesztett esetmenedzsment és döntéstámogató programok (OncoGenomic és Oncompass Calculator) segítségével gyűjtött és elemzett adatok lehetővé teszik az országos onkohematológiai dinamikus betegségregiszterek felépítését és gyakorlati bevezetését, amely támogatja a betegek HiTech diagnosztikához és terápiához való egyenlő esélyű és gyors hozzáférését. Magy Onkol 63:275-280, 2019

A molekuláris genetikai információkon alapuló személyre szabott, célzott, más néven precíziós diagnosztika és terápia napjainkban rendkívüli sebességgel éri el az onkohematológiai klinikai gyakorlatot. Az innovatív célzott diagnosztikai tesztek és a molekuláris célpontokra speciálisan fejlesztett gyógyszerek száma exponenciálisan növekszik. A betegek egyedi genetikai-genomikai eltéréseire alapozott, személyre szabott kezelések rendkívül hatásosak lehetnek, azonban a molekuláris változások és kombinációik hatalmas menynyisége (kb. 600 gén 4,5 millió mutációja), az innovatív kezelések igen magas költsége és az egyre áttekinthetetlenebbé váló információtömeg kezelhetetlensége miatt mesterséges intelligenciát (AI) is alkalmazó, öntanuló elektronikus döntéstámogató rendszerek kifejlesztésére van szükség. A betegek követése során idősorosan felvett valós idejű (real-time, real-world) genetikai és klinikai adatok strukturált felvételéből – a konzorciumunk által speciálisan fejlesztett és alkalmazott szoftverek segítségével – hatalmas kombinált adatbázisok (Big Patient Data), ún. dinamikus (követéses) betegségregiszterek építhetők. A regiszterek adattartalmának szisztematikus elemzése az egyes beteghez, ill. betegségcsoporthoz tartozó orvosi, költséganalitikai, biztosítói és egészségpolitikai döntések meghozatalához jelentős mértékben járulhat hozzá.

Németországban a csökkenő szervadományozási hajlandóság és a műszívek fejlesztésének technikai újdonságai sokrétűen hatnak a klinikai gyakorlatra. A fejleményeknek nem csak a specialisták számára van nagy jelentőségük. Milyen eredményre számíthatnak az új szívre váró betegek? Mikor lehet célszerű a terminális szívelégtelenség kezelésében a műszívbeültetés stra­tégiáját követni, milyen szövődmények határozzák meg a szívátültetés és a műszíves ellátás hosszú távú lefolyását? Ezeket a súlypontokat tárgyaljuk az alábbiakban, abban a reményben, hogy olvasóink értékes információkat kaphatnak betegeik mindennapi kezeléséhez.