A retatrutid egy hármas (GIP-, GLP-1-, glükagonreceptor-) agonista ható­anyag, melynek hatásossága két kulcsfontosságú fázis 3 vizsgálatban is sokkal jobbnak bizonyult az eddig elterjedten alkalmazott inkretinalapú terápiáknál. Különösen figyelemre méltó, hogy 2-es típusú diabéteszben, ahol a fogyás általában mérsékeltebb, 11–15%-os átlagos testsúlycsökke­nést értek el vele. Új biztonsági aggályként a valamivel gyakoribbá váló húgyúti fertőzések és – épp kiemelkedő hatásossága miatt – a túl gyors fogyás kockázata merült fel.

Az arany standardnak számító DXA módszer és a BMI jelentős eltéréseket mutatott egy olasz vizsgálat eredményei szerint.

Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

Új kutatások szerint az egészséges táplálkozás, a testedzés, a kognitív gyakorlatok segítségével nem csak az élet hosszabbodik meg, hanem a demencia kezdete is későbbre tolódik.

Az idős, multimorbid betegek esetében kihívást jelenthet egy konkrét ok vagy oksági lánc megnevezése a halotti bizonyítványban. A német ha­láloki statisztika alapján úgy tűnik, hogy a pszichés betegségek, köztük a demencia, az elhalálozás leggyakoribb okai közé tartoznak. A halálokkal kapcsolatos szövegrészben a demencia szót tartalmazó halotti bizonyítvá­nyok azonban gyakran feltűnően információszegények, nemritkán a meg­adott oksági lánc hitelessége is kérdéses. A cikkben javaslatokat teszünk a demens elhunytak halálozási okának és alapbetegségének korrekt meg­nevezésére. A demenciának és következményeinek helyes megnevezése a haláloki statisztikában egészségpolitikai döntések alapja lehet, ezáltal az optimális betegellátást szolgálja.

A SARS-CoV-2-világjárvány újabb fellángolásával egyre több közlemény jelenik meg világszerte a súlyos esetek kezeléséről és megelőzéséről, ugyanakkor a COVID-19 patológiáját ma már sokkal összetettebbnek lát­juk, mint eleinte. Számos adat szól a D-vitamin feltételezett szerepe mellett. Ezek főleg a klinikailag is igazolt immunológiai hatásokra hivatkoznak a citokinek és a T_reg sejtek szabályozásában és a gyulladás során a káros T-sejt-funkciók, illetve a túlzott immunválasz gátlásában. De az elméleti megfontolások, a retrospektív vizsgálatok és az eddig összegyűlt klinikai eredmények alapján kimondhatjuk-e, hogy a D-vitamin-hiány rendezése pozitívan befolyásolhatja a COVID-19 kimenetelét?

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

A Corium Inc. január 27-én bejelentette, hogy az FDA értékelésre befogadta bőrre helyezhető Adlarity tapaszát, mellyel az Alzheimer-kór kezelésében használatos gyógyszer juttatható a szervezetbe.

Az onkohematológiai betegek aggregált diagnosztikai, kezelési és a terápiás válaszreakcióival kapcsolatos adatainak longitudinális gyűjtéséből valós idejű adatsorokat (Big Patient Data) tartalmazó, ún. országos dinamikus betegségregiszterek hozhatók létre, melyek alkalmasak egészségügyi, egészségipari és adattudományi kutatásokra, kórházi és biztosítói költséganalízisre, az innovatív diagnosztikus eljárások és gyógyszerek teljesítményének és az egyedi méltányossági kezelések odaítélésének és hatásosságának mérésére, valamint az egészségbiztosítói és egészségpolitikai döntések alátámasztására és támogatására. Magyarországon elsőként, a DPC-OHII és konzorciumi partnerei olyan – országosan kiterjeszthető és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) csatlakozó – komplex informatikai rendszert dolgoztak ki, amely közös szakmai ernyő és projektmenedzsment alá rendezi az alapkutatási (K), az alkalmazott kutatási és termékfejlesztési (K+F) és az innovációs (I) tevékenységeket. A speciálisan fejlesztett esetmenedzsment és döntéstámogató programok (OncoGenomic és Oncompass Calculator) segítségével gyűjtött és elemzett adatok lehetővé teszik az országos onkohematológiai dinamikus betegségregiszterek felépítését és gyakorlati bevezetését, amely támogatja a betegek HiTech diagnosztikához és terápiához való egyenlő esélyű és gyors hozzáférését. Magy Onkol 63:275-280, 2019