A betegszám folyamatos növekedése egyre nagyobb nyomást helyez az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre.

A retatrutid egy hármas (GIP-, GLP-1-, glükagonreceptor-) agonista ható­anyag, melynek hatásossága két kulcsfontosságú fázis 3 vizsgálatban is sokkal jobbnak bizonyult az eddig elterjedten alkalmazott inkretinalapú terápiáknál. Különösen figyelemre méltó, hogy 2-es típusú diabéteszben, ahol a fogyás általában mérsékeltebb, 11–15%-os átlagos testsúlycsökke­nést értek el vele. Új biztonsági aggályként a valamivel gyakoribbá váló húgyúti fertőzések és – épp kiemelkedő hatásossága miatt – a túl gyors fogyás kockázata merült fel.

Az arany standardnak számító DXA módszer és a BMI jelentős eltéréseket mutatott egy olasz vizsgálat eredményei szerint.

Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

Új kutatások szerint az egészséges táplálkozás, a testedzés, a kognitív gyakorlatok segítségével nem csak az élet hosszabbodik meg, hanem a demencia kezdete is későbbre tolódik.

Az idős, multimorbid betegek esetében kihívást jelenthet egy konkrét ok vagy oksági lánc megnevezése a halotti bizonyítványban. A német ha­láloki statisztika alapján úgy tűnik, hogy a pszichés betegségek, köztük a demencia, az elhalálozás leggyakoribb okai közé tartoznak. A halálokkal kapcsolatos szövegrészben a demencia szót tartalmazó halotti bizonyítvá­nyok azonban gyakran feltűnően információszegények, nemritkán a meg­adott oksági lánc hitelessége is kérdéses. A cikkben javaslatokat teszünk a demens elhunytak halálozási okának és alapbetegségének korrekt meg­nevezésére. A demenciának és következményeinek helyes megnevezése a haláloki statisztikában egészségpolitikai döntések alapja lehet, ezáltal az optimális betegellátást szolgálja.

A SARS-CoV-2-világjárvány újabb fellángolásával egyre több közlemény jelenik meg világszerte a súlyos esetek kezeléséről és megelőzéséről, ugyanakkor a COVID-19 patológiáját ma már sokkal összetettebbnek lát­juk, mint eleinte. Számos adat szól a D-vitamin feltételezett szerepe mellett. Ezek főleg a klinikailag is igazolt immunológiai hatásokra hivatkoznak a citokinek és a T_reg sejtek szabályozásában és a gyulladás során a káros T-sejt-funkciók, illetve a túlzott immunválasz gátlásában. De az elméleti megfontolások, a retrospektív vizsgálatok és az eddig összegyűlt klinikai eredmények alapján kimondhatjuk-e, hogy a D-vitamin-hiány rendezése pozitívan befolyásolhatja a COVID-19 kimenetelét?

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

A Corium Inc. január 27-én bejelentette, hogy az FDA értékelésre befogadta bőrre helyezhető Adlarity tapaszát, mellyel az Alzheimer-kór kezelésében használatos gyógyszer juttatható a szervezetbe.