A mozgászavarok közé azok a neurológiai betegségek tartoznak, ame­lyek túlzott mennyiségű mozgást vagy épp ellenkezőleg, az akaratlagos és automatikus mozgások csökkent mennyiségét eredményezik úgy, hogy ezek az eltérések nem hozhatók összefüggésbe izomerő-csökkenéssel vagy spasztikus tónusfokozódással. A másodlagos és néhány idiopátiás mozgás­zavarról sokkal több információval, tudásanyaggal rendelkeznek az orvo­sok, mint a ritkább örökletes mozgászavarokról, és ez az egyenlőtlenség a terápia terén még hangsúlyosabb. Ezt a különbséget próbálja meg a jelen összefoglaló közlemény csökkenteni azáltal, hogy bemutatja a leggyako­ribb herediter mozgászavarokat.

Norvég agykutatók vizsgálati eredményei szerint a kézírással lejegyzett tartalom jobban rögzül az agyban, ezért tanítása nem nélkülözhető.

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszer-felügyeleti hatósága engedé­lyezte az első olyan vértesztet, amely alkalmas felnőttek enyhe traumás agy­sérülésének, közismert nevén agyrázkódásának kimutatására, értékelésére.

A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

Májelégtelenség akkor alakul ki, ha a májállomány jelentős részének súlyos károsodása miatt a szerv többé nem tudja ellátni feladatát. A májelégtelen­ség életveszélyes állapot, azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé. A májelégtelenség kialakulhat minden átmenet nélkül, rövid időn belül (heveny forma), de gyakoribb, hogy a végállapot fokozatosan előrehaladó, éveken át tartó folyamat eredménye (idült forma).

Úgy éljük mindennapjainkat, hogy tisztában vagyunk a bennünket körül­vevő világgal: térben és időben orientáltak vagyunk. A megfelelő éberségi szint azt jelenti, hogy reagálunk a történésekre, tudjuk, hogy kik vagyunk, hol tartózkodunk, melyik évben járunk, hány óra van. Amikor tudati szin­tünk csökken, térbeli és időbeli orientációnk kisebb-nagyobb mértékű károsodást szenved. A tudatzavar azonnali orvosi segítséget igénylő sür­gősségi állapot.

Az internetfüggőség kimutatható agyi elváltozásokkal társul, ami különösen a netes szerencsejáték-függők esetében figyelhető meg.

Egy svéd vizsgálatban fiatal férfiak egy átvirrasztott éjszakát követő napon több kalóriát és nagyobb ételmennyiséget vásároltak. Lehetséges, hogy a testsúly megtartásához szükség van a hosszú, nyugodt alvásra.

A cirrhosis eseteinek körülbelül felében alakul ki hepatikus encephalopathia (HE), melynek tünetei igen változatos súlyosságúak lehetnek az enyhe központi idegrendszeri panaszoktól a kómáig.