Miért fontos a kézírás tanulása és használata?
Norvég agykutatók vizsgálati eredményei szerint a kézírással lejegyzett tartalom jobban rögzül az agyban, ezért tanítása nem nélkülözhető.
A Frontiers in Psychology folyóiratban január 26-án jelent meg a Norvég Műszaki Egyetem kutatóinak cikke, amelyben a kézírás és a billentyűzeten történő gépelés hatására kialakuló agyi konnektivitást hasonlították össze.
Ahogy a digitális eszközök fokozatosan felváltják a tollat és a papírt, a kézzel történő jegyzetelés egyre ritkábbá válik az iskolákban és az egyetemeken. Kétségtelen, hogy mindkét írástípusnak vannak előnyei és hátrányai, például a billentyűzet használata azért ajánlott, mert kellő gyakorlattal általában gyorsabb, mint a kézírás, amelyről viszont kimutatták, hogy javítja a helyesírás pontosságát és a memóriát is. Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a kézi betűformálás folyamata valóban több neurológiai kapcsolat aktivizálását eredményezi-e az agyban, norvég kutatók a mostani vizsgálatban a két írásmódban szerepet játszó ideghálózatok működését figyelték meg.
“Munkánk során kimutattuk, hogy a kézírás során aktiválódó agyi kapcsolódási mintázatok sokkal bonyolultabbak, mint a billentyűzeten történő gépelés során” - nyilatkozta Audrey van der Meer agykutató professzor, a cikk egyik társszerzője. “Az ennyire kiterjedt agyi konnektivitásról tudjuk, hogy döntő szerepe van a memória képzésében, emlékek kialakulásában, illetve az új információk kódolásában, ezért kifejezetten előnyös a tanulás szempontjából.”
A vizsgálat során a kutatók 36 egyetemi hallgatóról gyűjtöttek EEG-adatokat, akiket arra kértek fel, hogy kézzel írjanak le, illetve gépeljenek le egy képernyőn megjelenő szavakat. Amikor írtak, digitális tollat használtak, hogy közvetlenül egy érintőképernyőre írjanak kézírással, gépeléskor pedig egyetlen ujjal nyomkodták a billentyűket. Minden egyes szó leírása közben a kutatók 5 másodpercen keresztül rögzítették a hallgatók fejére helyezett nagy érzékenységű, 256-csatornás EEG-készülék által rögzített, az agy elektromos aktivitását mérő jeleket. Az eredmények szerint a különböző agyi régiók összekapcsolódásának mértéke megnőtt, amikor a résztvevők kézzel írtak, gépeléskor viszont ez nem történt meg.
“Eredményeink arra utalnak, hogy a toll használatakor a pontosan irányított kézmozdulatokkal szerzett vizuális és mozgási információk nagymértékben hozzájárulnak az agy tanulást elősegítő kapcsolódási mintázatainak kialakításához” - fejtette ki van der Meer.
Bár a résztvevők digitális tollat használtak a kézíráshoz, a kutatók szerint az eredmények várhatóan ugyanezt mutatják majd, ha a hallgatók valódi tollal, papírra írják a megjelenő szavakat.
“Kimutattuk, hogy az agyi aktivitásban mutatkozó különbségek kézzel írás során a betűk gondos megformálásához kapcsolódnak, ami egyben azt is jelenti, hogy jobban kihasználjuk az érzékszerveinket. Mivel a betűk megformálásakor végzett ujjmozgás az, ami elősegíti az agyi összekapcsolódást, a tanulás szempontjából valószínűleg hasonló előnyökkel jár, ha kurzív vagy nyomtatott betűkkel írunk, ebben nincs különbség. Ezzel szemben az az egyszerű mozdulat, amikor ugyanazzal az ujjal többször leütünk egy billentyűt, kevesebb kapcsolódást eredményez, kevésbé stimulálja az agyat. Ez azt is megmagyarázza, hogy azok a gyerekek, akik táblagépen tanultak meg írni és olvasni, miért tudnak nehezebben különbséget tenni az egymás tükörképeinek számító betűk, például a “b” és a “d” között. Szó szerint arról van szó, hogy nem érezték a testükkel, milyen érzés ezeket a betűket megformálni” - mondta van der Meer.
A kutatók szerint eredményeik azt mutatják, hogy tanulási szempontból fontos szerepe van a kézírásnak, ezért az iskolákban mindenképpen lehetőséget kell biztosítani a diákoknak kézírással történő jegyzetelésre, ahelyett, hogy kötelezően gépelniük kellene az óra alatt. Fontos továbbá, hogy a diákok legalább minimális kézírás-oktatásban részesüljenek: például az Egyesült Államokban több helyen ez kimaradt, és a tanulók eleve már csak gépelni tanultak az iskolában, de számos államban az idei év elején újra bevezették a (kurzív) kézírás oktatását.
Ugyanakkor azonban fontos a folyamatos technológiai fejlődéssel is lépést tartani, és ebbe beletartozik annak tudatosítása, hogy adott körülmények között melyik írásmód milyen előnyökkel jár. Van der Meer szerint egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a diákok jobban tanulnak és emlékeznek, ha kézzel írott előadásjegyzeteket készítenek, viszont kétségtelen, hogy a számítógép billentyűzetének használata jóval praktikusabb egy hosszabb szöveg vagy esszé megírásához.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Writing by hand may increase brain connectivity more than typing on a keyboard
Irodalmi hivatkozás:
Handwriting but not Typewriting Leads to Widespread Brain Connectivity: A High-Density EEG Study with Implications for the Classroom, Frontiers in Psychology (2024). DOI: 10.3389/fpsyg.2023.1219945
