Váltott műszak és kognitív funkció

Az öregedéssel kapcsolatos kanadai longitudinális vizsgálatból (CLSA) származó adatok keresztmetszeti analízise során 47 811 45 és 85 év közötti felnőttet vizsgáltak. A megkérdezett kanadaiak kb. 20%-a valamilyen formában váltott munkarendben (esti vagy éjszakai műszakokban, váltott műszakokban vagy egyéb nem szokványos munkaidő-beosztásban) dolgozott, ami hozzájárulhat az egészségi állapot kedvezőtlen kimeneteléhez.

Kognitív károsodás

A váltott műszakokat korábban már kapcsolatba hozták más típusú egészségkárosodással, például koronaria eseményekkel is. A szerzők szerint vizsgálatuk elsőként elemzi Kanadában a váltott munkarend különböző típusai és a kognitív károsodás közötti kapcsolatot.

Dr. Durdana Khan és munkatársai (torontói York Egyetem) azt kutatták, hogy a CLSA vizsgálat résztvevői általában milyen gyakran dolgoznak váltott műszakokban, valamint, hogy mennyire volt jellemző a váltott műszak a leghosszabb ideig tartó, illetve a jelenlegi munkánál. A résztvevők eredményeit a memória vizsgálata céljából a Rey auditív-verbális tanulási tesztben, a végrehajtási funkció vizsgálata céljából pedig az „Animal Fluency and Mental Alteration” teszteknél analizálták. Nagyobb mértékű volt az általános kognitív károsodás azoknál, akiknek a munkája során előfordult éjszakai műszak (a jelenlegi munkánál (esélyhányados [OR]=1,79) vagy a leghosszabb munkánál (OR=1,53)), összehasonlítva azokkal, akik csak a szokványos nappali munkaidő-beosztásról számoltak be.

A memória és a végrehajtási funkció tesztek eredményeit kor, nem, iskolai végzettség és a teszt nyelve szerint rendezték. Ezeken az aldoméneken belül a memóriakárosodás az éjszakai műszakkal mutatott összefüggést a leghosszabb munkánál (OR=1,44), a károsodott végrehajtási funkció pedig a váltott műszakokkal állt kapcsolatban a jelenlegi (OR=1,36) és a leghosszabb (OR=1,16) munkánál.

A váltott munkarend típusai

Khan szerint a fenti eredmények arra utalnak, hogy „a váltott műszakoknak való kitettség és a cirkadián ritmus megzavarása fontos tényezők a kognitív károsodás kockázatát tekintve.” A váltott műszakokban dolgozók gyakran tapasztalják az egyensúly hiányát a cirkadián ritmus és a munkaidő-beosztásuk között, amikor az alvásukat és egyéb tevékenységeiket próbálják a beosztáshoz igazítani. A nem szokványos munkaidő-beosztás befolyásolhatja a melatoninszintet is.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a váltott munkarendben való foglalkoztatásnak jelentősen eltérő variációi lehetnek. A résztvevőktől a kutatók azt kérdezték, hogy a beosztásuk nappali, éjszakai vagy váltott műszakokból áll, azonban nem volt információjuk a foglalkoztatás típusáról és időtartamáról, például, hogy hány egymást követő napot dolgoztak végig és hogy mennyi szabadidejük volt a munkanapok között. Khan szerint „a váltott műszakok és a kognitív funkció közötti összefüggés munkatípusonként és munkaidőtartamonként eltérő lehet.”

További kérdések

Marc Hébert, PhD, tudományos igazgatóhelyettes (CERVO Brain Research Centre) és szemész professzor (Laval University, Quebec) hozzászólásában elmondta, hogy több információt szeretett volna a vizsgálat résztvevőinek alvásáról. A kutatók szerint ugyanis a cirkadián ritmus zavara lehet az egyik tényező, de nem tanulmányozták közvetlenül az alvási mintázatokat, és így nem biztos a kognitív károsodással való ok-okozati kapcsolat. További kutatások szükségesek a váltott munkarend és a kognitív károsodás közötti összefüggés megértéséhez, különösen az éjszakai műszakban dolgozók esetén.

Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/995789?src=