A hallókészülékek csökkentik a demencia kockázatát

A JAMA Neurology- ban decemberben online megjelent közlemény szerinta hallásjavító eszközök használata a kognitív hanyatlás 19%-os csökkenésével járt. Az eredmények azért rendkívül biztatóak, mert viselésük még az enyhe kognitív károsodással vagy korai demenciával küzdők számára is előnyös, esetükben is körülbelül 20%-kal alacsonyabb volt a demenciába való progresszió kockázata.

Ismert kockázati tényező

A szingapuri kutatók metaanalízisében metaanalízis 31 tanulmány 137.484 (64-86 éves) résztvevőjének adatait tekintették. Az elemzésbe vont vizsgálatok 2-25 évig követték a résztvevőket. A 126.903 résztvevő összesített elemzése azt mutatta, hogy a hallókészüléket használóknál - még az életkorhoz, nemhez, iskolai végzettséghez, társadalmi-gazdasági státuszhoz és társbetegségekhez történt igazítás után is - szignifikánsan kisebb volt a kognitív hanyatlás kockázata, mint azoknál, akik halláskárosodását ily módon nem korrigálták (kockázati arány [HR], 0,81; 95% CI, 0,76-0,87). A hallókészülék használata a kognitív károsodás (HR, 0,79; 95% CI, 0,65 - 0,97), az enyhe kognitív károsodásból a demenciává való átalakulás (HR, 0,73; 95% CI, 0,60 - 0,88) és az incidentális demencia csökkent valószínűségével járt együtt a hallókészüléket nem viselőknél megfigyeltekhez képest (HR, 0,83; 95% CI, 0,77-0,90). Az eredmények hasonlóak voltak az Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában végzett vizsgálatokban.

A halláskárosodás a demencia ismert kockázati tényezője. A tanulmány igazolja, hogy a halláskárosodás aktív kezelése potenciálisan segíthet csökkenteni vagy késleltetni a kognitív hanyatlást. A szerzők úgy vélik, hogy minél korábban kezdik a betegek a hallásjavító eszközök használatát, annál eredményesebb lehet azok demencia elleni védőhatása. A hallókészülékek jótékony hatása legalább napi 4 órán át történő viselésük esetén várható, az ilyen hosszan tartó azonban az előrehaladott demenciában szenvedőknek nehézséget okozhat.

A kutatók megállapították, hogy a hallókészülékek segítségével történő hallásjavítás előnyei nem merülnek ki abban, hogy csökken a kognitív képességek romlásának kockázata. Az 568 résztvevő összesített elemzése 3%-os javulást mutatott ki a kognitív tesztek pontszámaiban a hallásjavító eszközök használata után (átlagok összesített aránya [ROM], 1,03; 95% CI, 1,02-1,04).

Ez a javulás azonban csak a cochleáris implantátumokat használók esetén volt statisztikailag szignifikáns, de mivel közel kétszer annyi tanulmány készült a cochleáris implantátumokról, mint a hallókészülékekről, így a minta mérete túl kicsi lehetett ahhoz, hogy a hallókészülékek jelentős hatását észleljék.

A megelőzés a legjobb védekezés

A cikket kísérő szerkesztőségi véleményében Justin S. Golub (Columbia University, New York City) és munkatársai megjegyzik, hogy a tanulmány „meggyőző bizonyítékot kínál arra, hogy a hallókészülék használata a kognitív hanyatlás kockázatának jelentős csökkenésével jár", de az ok-okozati összefüggés megállapítása randomizált, kontrollált vizsgálatokat igényel. Az egyik ilyen, jelenleg folyamatban lévő vizsgálat az ACHIEVE, amelynek eredményei hamarosan várhatóak. "Tekintettel arra, hogy a gyakori és ritkán kezelt halláskárosodás és a demencia ok-okozati összefüggésben állhat egymással, a halláskárosodás a demencia egyik leginkább módosítható kockázati tényezőjének tekinthető." A demencia az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetés, amelynek jelenleg nincs megfelelő kezelése. Az új amiloidellenes gyógyszerek klinikai vizsgálati eredményei a legjobb esetben is szerénynek mondhatóak. A megelőzés a legjobb védekezés.

Forrás:

Yeo BSY, Song HJJMD, Toh EMS, et al. Association of Hearing Aids and Cochlear Implants With Cognitive Decline and Dementia: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Neurol. Published online December 05, 2022. doi:10.1001/jamaneurol.2022.4427