Prof. Dr. Tamási Lillával, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Kli­nikájának igazgatóhelyettesével arról beszélgettünk, hogy men­nyire fontos lenne a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) megelőzése, illetve a már kialakult betegség terápiájához való adherencia. Már csak azért is, mert az inhalációs kortikoszteroid (ICS), a hosszú hatású béta2-agonista (LABA) és a hosszú hatású muszkarinantagonista (LAMA) hármas kombinációja, az ún. tripla inhalációs terápia csökkenti a COPD mortalitását. Továbbá az ősz beköszöntével egyre gyakoribbá válnak a légúti infekciók, ame­lyek hozzájárulhatnak a betegséggel küzdők állapotromlásához.

A dohányzásról való leszokás 3 év elteltével csökkenti a hidradenitis suppurativa kockázatát.

Több dohányosnál lehet eredményes a leszokás

A farmakoterápia a dohányzás leszokás javasolt és igazoltan hatékony módszere motivált dohányosnál leszokási szándék esetén. A nem gyógysze­res támogatással (rövid tanács és minimálintervenció, programszerű vagy intenzív tanácsadás) együtt alkalmazott leszokás támogató gyógyszerek az egészségügyi ellátás minden szintjén tovább növelik a hatékonyságot. A hazánkban eddig elérhető két bázishatóanyag, illetve hatóanyagcsalád mellé 2020 végén elérhetővé vált a receptköteles citizin hatóanyag is a megvonási tünetek és a sóvárgás kezelésére.

Háttér. A krónikus obstruktív tüdőbetegség progrediáló betegség, mely romló tüdőfunkcióval, exacerbációkkal és extrapulmonális komorbiditásokkal jár. A halálozás akut állapotrosszabbodásokkal függ össze, melyeket légúti infekciók provokálhatnak, ennek egyik oka lehet a D-vitamin-hiány. 

Célkitűzés. Vizsgálatunk célja rendszeres D-vitamin-pótlásban részesülő COPD-s betegek azonosítása és összefüggés keresése a betegség súlyossága, a betegek életminősége, társbetegségei, fizikai aktivitása és az exacerbációk száma között.

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

A dohányzás súlyosan károsítja mind a dohányos, mind a környezetében lévő passzív dohányosok egészségét, és komoly szerepet játszhat a légúti betegségek, így a koronavírus  terjesztésében is. 

Bár az e-cigarettával kapcsolatos angol nyelvű szakirodalom egyre inkább bővül, magyar nyelven csak korlátozottan elérhetők ebben a témában gya­korló orvosok számára készült információs és útmutató anyagok. A követ­kezőkben az e-cigaretta használatának biztonságossága, epidemiológiája, egészségre gyakorolt hatásai, leszokásban betöltött szerepe és a páciensek számára nyújtható e-cigarettával kapcsolatos tanácsadás főbb szempont­jait foglaljuk össze.

Érdekes módon a floridai fiatalok körében az asztmás fiatalok nagyobb arányban vállalják a dohányzással járó egészségügyi kockázatot, mint az asztmában nem szenvedő kortársaik.

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek a drasztikus módszerek helyett inkább a folyamatos életmódváltoztatást javasolják.

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2015-ben, és 251 olyan vizsgálatot leltek fel, amelyek megváltoztathatják az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékról”, illetve a várható gyakorlati haszonról a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2015-ös közlemények közül kiemelkedik pl. a nikotintapasz 8 héten túli használatát és akut derékfájásban a korai képalkotó vizsgálatot szükségtelennek ítélő vizsgálat; a derékfájós betegek gyaloglásra ösztönzését hasznosnak találó és a változókorú nők vazomotor tüneteinek tartamát felmérő tanulmány.