Az Oxfordi Egyetem Oxford Population Health kutatásai során több ezer vérplazmafehérje és egy sor rákos megbetegedés közötti összefüggéseket vizsgálták.

A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A coeliakia a magyar lakosság több mint egy 1%-át érintő autoimmun kór­kép, melynek jelen ismereteink szerint egyetlen kezelési módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. 

Az utóbbi években a mikrobiom kutatása virágzó kutatási területté fejlő­dött. A legkülönbözőbb, eddig kevéssé tisztázott mikrobiom–gazdaszer­vezet kölcsönhatások, úgy tűnik, nagyon fontos szerepet játszanak sokféle betegség kialakulásában. Ez a cikk azt foglalja össze, hogy mit tudunk és mit gyanítunk minderről, és kitér arra is, hogy mikor és hogyan fejti ki hatását a fekális mikrobiomtranszfer.

A gasztrointesztinális rendszert érintő daganatos betegségek ellátásában fontos az aktív tumorellenes kezelést követő komplex utógondozás. Ennek része a terápiák okozta funkciózavarok felismerése és kezelése, valamint az esetleg kialakuló recidívák korai észlelése is. A jól felépített, egyértelmű utógondozási program, valamint a háziorvosok és a kórházi szakorvosok közti tevékeny együttműködés a siker kulcsa.

Angol kutatók randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatok metaanalízisével igazolták, hogy az acetil-szalicilsav rendszeresen szedett kis dózisainak preventív hatása szignifikánsan meghaladja a nemkívánatos hatások kockázatát.

Az idősödés nem egyszerű életrajzi vagy demográfiai adat, hanem egyé­ni, családi, közösségi és társadalmi szinten jelentkező, igen összetett morális, gazdasá­gi, politikai, szociális és egészségügyi kér­déskör, melynek jelentős része gyógyító-megelőző szakellátással oldható csak meg, hiszen az egyén szomatikus és mentális kapacitásának csökkenése, társas-társadal­mi kapcsolatainak beszűkülése, érzelmi és spirituális igényeinek növekedése betegsé­gekben manifesztálódik, különösen akkor, ha nem figyelünk minden részletre időben és eléggé.

Az egészséges felnőttek beleiben több száz baktériumfaj él állandóan vagy időszakosan. Ha egyensúlyban vannak, ártalmatlanok, a hiányuk viszont veszélyes lehet. Hosszabb antibiotikumkezelés után a belek „lakosságának” visszatelepítése betegségmegelőző vagy gyógyító hatású.

Az új ismeretek összegzésével, új szempontok felvetésével eljuthatunk oda, hogy az adatok halmaza minősé­gében is változik, és befolyásolja látás­módunkat. Az új felismerések és ered­mények számbavételekor nem kisebb jelentőségű annak a vizsgálata, hogy ezek kritikus áttekintésekor változik-e vajon a szemléletünk. A sorsfordító, az átalakító, a katarzist is okozó tudo­mányos vagy társadalmi történések legnagyobb hatása talán abban van, hogy új látóteret alakít ki, az eddigi­től eltérő jövőképet tár fel és hosszabb távra, megújult, bizakodásra is okot adó cselekvési irányba fordítja figyel­münket.