A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A vibráló, lenyelhető tabletta a gyomor feszülését érzékelő receptorok stimulálásával kelti a jóllakottság érzését, így új módszer lehet az elhízás megelőzésére.

Egy vizsgálat szerint a kalóriamentes, vagy alacsony kalóriatartalmú édesített ital fogyasztása nem változtatta meg az étvágyhoz vagy a táplálékfelvételhez kapcsolódó glükóz- és hormonszintet.

A szénsavas víz fogyasztása növelheti az étvágyat és ezáltal elhízáshoz vezethet, e megállapítást azonban számos jogos kétely övezi. 

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

Egy görög tanulmány szerint az étkezés előtt elszívott cigaretta az étvágyszabályozó ghrelin hormon szintjének csökkentése révén mérsékli a kalóriabevitelt. 

Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy a gyomor a PD patofiziológiájának szerves része.

A Parkinson-betegségben (PD, Parkinson’s disease) szenvedők állapotának megítéléséhez nem elegendő a négy klasszikus motoros tünet – tremor, rigiditás, bradykinesia és poszturális isntabilitás − ismerete. A nem motoros tünetek közül a vegetatív diszfunkció kelti a legnagyobb érdeklődést mostanában, melyről bebizonyosodott, hogy fontos szerepet játszik a PD kórfolyamatában.

A daganatos anorexia-kachexia szindróma egy igen gyakori, súlyos állapot, melyet a jelentős testsúlyvesztés, és az életminőség nagyfokú romlása jellemez. Az éhség-hormon, a ghrelin antagonista alkalmazásával jelentős javulást sikerült elérni a betegek állapotában. 

Jelenleg a hasnyálmirigy-átültetésnek alárendelt szerepe van, a bariátriai sebészet azonban előtérbe került az elhízott cukorbetegek kezelésében, mert a jelentős test­súlycsökkentésen túl többnyire a diabétesz teljes vagy részleges remissziója is elérhe­tő vele. A bariátriai műtét a testsúlycsökkenés, a csökkent kalóriabevitel és bizonyos, a gyomor-bél traktusban képződő hormonok szintjének megváltoztatása révén az inzulinérzékenység javulását vonja maga után. A jelen közlemény a szerzők szelektív irodalmi kutatása és saját klinikai tapasztalatai alapján mutatja be és értékeli a gyakran elhízással társuló 2-es típusú diabétesz kezelésének sebészeti lehetőségeit.