A mesterséges édesítőszerek hatásai

Az adatok szerint azonban a cukorral édesített italok (SSB) fogyasztása a kalóriamentes, vagy alacsony kalóriatartalmú édesített ital (NNS) fogyasztásával szemben befolyással volt az étvágyhoz vagy a táplálékfelvételhez kapcsolódó 2 órás posztprandiális glükóz-, inzulin, glukagonszerű peptid 1 (GLP-1)-, gyomor-gátló polipeptid (GIP)-, az YY peptid (PYY) hormonszintekre továbbá a ghrelin, a leptin és glukagon koncentárciójára.

Roselyn Zhang és munkatársainak az Institute for the Advancement of Food and Nutrition Sciences (IAFNS) nonprofit szervezet által támogatott metaanalízise a közelmúltban jelent meg a Nutrients folyóiratban.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jelenleg 8 édesítőszer használatát engedélyezte: aszpartám, aceszulfám-kálium (ace-K), luo han guo (monkfruit) kivonat, neotám, szacharin, stevia, szukralóz és advantám.

Zhang és munkatársai a szakirodalomban 2022. január 15-ig megjelent közleményeket nézték át, amelyek az NNS italok, valamint az akut étkezés utáni glikémiás és endokrin válaszok tanulmányozása érdekében. Elemzésükből kizárták azokat a vizsgálatokat, amelyekben cukoralkoholokat (pl. eritrit) vagy ritka cukrokat (pl. allulóz) is vizsgáltak, vagy ha azok rövidebbek voltak 2 óránál, hiányzott az összehasonlító ág, vagy nem szolgáltattak megfelelő végpont adatokat.

A mesterséges édesítőszerként a keto- és más típusú élelmiszerekben egyre gyakrabban használt  eritritet a Nature Medicine egyik február végén elején megjelent cikkében a szívelégtelenség kockázatával hoznak összefüggésbe.

Az elemzésbe vont 36 randomizált és nem randomizált klinikai vizsgálat összesen 472, túlnyomórészt egészséges résztvevőt tartalmazott, 21 vizsgálat (N = 266): NNS önmagában, 3 vizsgálat (3 N = 27): NNS szénhidrátot tartalmazó oldatban, 12 vizsgálat (N = 179): az NNS-t 15 perccel az orális glükóz-szénhidrát terhelés előtt fogyasztották (késleltetett kapcsolódás).

A vizsgálatokban szereplő italok a következő 4 csoportba tartoztak: egyféle édesítőszert (ace-K, aszpartám, ciklamát, szacharin, stevia és szukralóz), többféle alacsony kalóriájú édesítőszert (ace-K + aszpartám; ace-K + szukralóz; acetonitril + aszpartám + ciklamát; és ace-K + aszpartám + szukralóz) tartalmazók, cukorral (glükóz, szacharóz és fruktóz) édesítettek és kontrollként a víz.

Az NNS italok (egyszeri vagy keverék) a vízhez hasonlóan nem voltak hatással a posztprandiális glükózra, inzulinra, GLP-1-re, GIP-re, PYY-re, ghrelinre és glukagonra, míg a kalóriatartalmú cukrokkal (glükóz és szacharóz) édesített SSB-k növelték az étkezés utáni glükóz-, inzulin-, GLP-1- és GIP-válaszokat, de nem befolyásolták a posztprandiális ghrelin- és glukagonválaszokat.

A vizsgálatok megbízhatósága általában alacsony vagy közepes volt.

A meta-analízis azt sugallja, hogy az édesítőszerek nagyrészt közömbösek az akut étkezés utáni glükóz- és hormonválasz tekintetében, ami azért lehetséges, mert csak 2022 januárjáig tekintették át  a szakirodalmat, így nem vették figyelembe az Egészségügyi Világszervezet tavaly áprilisban közzétett "A nem cukormentes édesítőszerek használatának egészségügyi hatásai" jelentését sem a Cell folyóiratban 2022 augusztusában publikált tanulmányt, amely szerint egyes nem tápláló édesítőszerek csekély mértékben befolyásolhatják a bélmikrobiomot és a glükózválaszt. Tehát, bár egyértelműen tanácsolható, hogy csökkentenünk kell a cukorral édesített italok fogyasztását, az édesített italokra (például diétás üdítőitalokra) való átállás nem a legegészségesebb megoldás, mivel újabb vizsgálatok szerint az édesítőszerek befolyásolhatják a glükózreakciókat és a kapcsolódó hormonok szintjét.

Forrás:

Zhang R, Noronha JC, Khan TA et al: The Effect of Non-Nutritive Sweetened Beverages on Postprandial Glycemic and Endocrine Responses: A Systematic Review and Network Meta-Analysis Nutrients 2023, 15(4), 1050; https://doi.org/10.3390/nu15041050