Ez a megközelítés nem az étvágy csökkentésén, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül fejtheti ki hatását.

Egy japán kutatás eredményei szerint a férfiak és a nők barna zsírszövete eltérő biokémai útvonalakat használ - ezért hatékonyabb a nőkben a szövet hőtermelése.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Dán kutatók a felesleges kalóriákat hőenergiává égető barna zsírszövet „kapcsológombját” fedezték fel.

Az új egyedi hatásmechanizmusú vizsgálati készítmény (KDS2010) állatkisérletekben az étvágy csökkentése nélkül vezetett testtömeg csokkenéshez a zsírszövetek hőtermelésének fokozásával.

Elégtelen glükózlebontás során a citrátkör intermedier anyagai lecsök­kennek, ezért a zsírsavlebontás megakad, és acetecetsav, béta-oxivajsav képződik, megindul az acetonosodás. A vér béta-oxivajsav-szintjének mé­résére alkalmas új ketontest-meghatározó módszer segítségével már az acetonképződés első lépése során lehetőség van a veszély, a ketoacidózis felismerésére és otthoni megelőző kezelésére.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Szubklinikus hypothyroidismusban hideg környezetben észlelhető csökkent hőtermelés a pajzsmirigy hormonszintjeinek sikeres normalizálásával helyreállítható.

A mitokondriális betegségek a leggyakoribb metabolikus betegségek. A pri­mer mitokondriális betegségek hátterében a mitokondrium örökletes funk­ciózavara áll, mely kialakulhat a mitokondriális DNS, illetve a mitokondrium működéséhez szükséges kb. 1200 nukleáris gén működési zavara következ­tében. Általában a klinikai kép multiszisztémás érintettséget jelez. A klinikai tünetek kb. 50%-ban már kisgyermekkorban jelentkeznek, de nem ritkák a fiatal felnőttkorban kezdődő variánsok sem. Jelenleg mutációspecifikus terápia nem létezik; az energiaháztartást támogató, a mitokondriális bio­genezist serkentő, a reaktív oxigéngyökök kártékony hatását kivédő, az autofágiát és az apoptózist gátló ún. mitokondriális koktélt és aerob tré­ninget javaslunk a betegek számára.

A hagyományos, mikroszkóppal végzett fülműtétek mellett világszerte terjedőben van egy új sebészi eljárás, az endoszkópos fülsebészet. Az új minimálinvazív módszer lehetővé teszi, hogy a külső hallójáraton át beve­zetett endoszkóp segítségével végezzünk a középfülben műtéteket. Előnye a hagyományos technikával szemben, hogy minimális csontmunkával elér­hető és kidolgozható minden, a középfülben elhelyezkedő rejtett terület. Ezáltal rövidebb lehet a műtéti és a felépülési idő, nem lesz külső heg, és a posztoperatív fájdalom is minimális. Nagyobb tapasztalattal belsőfül- és koponyaalapi műtétek is elvégezhetők az új módszerrel. A közleményben bemutatjuk az új sebészi technika hazai alkalmazásával elsőként nyert klinikai tapasztalatainkat.