A kortikoszteroidok ismert gyulladáscsökkentő hatásuk révén számos betegség esetén játszanak fontos stratégiai szerepet azok kezelésében, azon­ban hosszan tartó használatuk jelentős mellékhatásokat okozhat. Jelen cikk a szteroidkezelés mellett előforduló infekciókra való fogékonyságról, valamint a leggyakrabban kialakuló fertőző betegségekről kíván átfogó képet adni.

Egy zsírszöveti makrofágok által kibocsátott mikro-RNS gátolhatja az inzulinrezisztencia kialakulását.

Az inzulinpumpa és folyamatos glükózmonitorozás ellenére rosszul szabályozott 1-es típusú cukorbetegségben az automatizált inzulinadagoló rendszerekre való átállás glikémiás előnyöket biztosíthat.

A zsírszövet inzulinra adott reakciójában mutatkozó különbségek magyarázhatják, hogy miért gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség az elhízott férfiaknál, mint a nőknél.

Amerikai kutatók szerint a hasnyálmirigy acináris sejtjei inzulintermelő sejtekké alakíthatók át.

Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az euglikémia elérése és a szövőd­mények megelőzése napjainkban is jelentős kihívás. A diagnózis után kez­dett verapamilkezelés több vizsgálat szerint is eredményesnek bizonyult a C-peptid-szekréció megőrzésében, kedvező mellékhatásprofillal – ugyan­akkor a hosszú távú eredmények még hiányoznak ahhoz, hogy átültessük a klinikai gyakorlatba.

Bármilyen szintű szabadidős fizikai aktivitás egyötödével és egyharmadával csökkenti a neuropátia és a nefropátia kockázatát a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél.

A koffeinfogyasztás javíthatja a pajzsmirigy működését az anyagcserezavarban szenvedőknél, derül ki egy új kutatásból.

Terhességi cukorbetegségben klinikailag releváns mértékben csökkenti a posztprandiális vércukorszintet a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend.

Az Egyesült Királyság Biobankjából származó adatok szerint a cukorbetegség időtartama és a szívelégtelenség kialakulásának valószínűsége szoros összefüggést mutat.