A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

A menstruáció mintázata az általános egészségi állapot indikátora lehet. A primer vagy szekunder amenorrhoea lehetséges okai: a kifolyási trak­tus rendellenességei, primer petefészek-elégtelenség, a hypothalamus–hypophysis tengely zavarai, egyéb endokrin kórállapotok, idült beteg­ségek következményei, fiziológiás vagy indukált amenorrhoea. Minden beteg számára fel kell ajánlani terhességi teszt mellett a szérum FSH-, LH-, prolaktin- és TSH-szintjének mérését. Primer petefészek-elégtelenségben hormonpótlás, fogamzásgátlás vagy meddőségi kezelés válhat szükséges­sé. A funkcionális hipotalamikus amenorrhoea evészavarra és csontritkulás­ra hívhatja fel a figyelmet. Polycystás ovarium szindróma eseteiben szűrés és kezelés szükséges a metabolikus zavar enyhítésére és az endometriumrák kockázatának mérséklésére.

A műtéti fogamzásgátlás három módszere egyaránt hatásos végső megoldást nyújt, de a beavatkozások bonyolultsága eltérő.

Nagy örömömre szolgált a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle szerkesztőségének felkérése a téma referálására, mivel több mint 30 év telt el azóta, hogy Lampé László professzor úr biztatására és támogatásával nekirugaszkodtam az akkor még ismeretlen endoszkópos módszer bevezetésének. Az azóta elvégzett közel 3000 beavatkozás ellenére még mindig izgalommal várok minden izgalmas esetet, így nézzék el nekem, ha a szokottnál több szubjektív gondolattal találkozik a kedves olvasó. Méltatlan lenne, ha dolgozatomban azokat a már jól ismert és tankönyv ízű fejezeteket tekintenénk át, mint a hiszteroszkópia története, indikációi, eszköztára, szövődményei stb. Ezért néhány olyan aktuális kérdésekre fókuszálok csak, amelyeket a szülészet-nőgyógyászat folyton fejlődő részterületei (asszisztált reprodukció, onkológia, minimálisan invazív sebészet stb.) vetnek fel. Ezekre a választ a technika robbanásszerű fejlődése és a fiatal kutatók fáradhatatlan útkeresése adja meg kisebb-nagyobb kilengések után. Hazánkban szerencsére már a múlt század 90-es éveiben elindultak néhány intézetben a hiszteroszkópos vizsgálatok és műtétek. Ebben a magyarországi „hőskorban” Budapesten az I. sz Női Klinikán Szendei György adjuktus úr, a II. sz. Női Klinikán Lintner Ferenc tanár úr, a Tétényi úti (később Szent Imre) Kórházban Fülöp Tamás adjunktus úr, a Szegedi Női Klinikán Molnár G. Béla adjunktus úr, a Pécsi Női Klinikán Szabó István professzor és Debrecenben e közlemény írója vállalta fel a pionírok sok kudarccal, de a tapasztalatok gyarapodásával mind több eredménnyel jutalmazó munkáját.

Egy 65 éves minnesotai asszony kóros vérzés miatt kereste fel nőgyógyászát. Az endometriumbiopszia nem jelzett rosszindulatú eltérést. Az orvos hormonterápiát írt elő a beteg számára. A beteg még néhány alkalommal tapasztalt vérzést, ami aztán abbamaradt.

Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet.
Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. Az esetek végén a magyar kiadás főszerkesztője tesz észrevételeket.

1. Nem ismerték fel a B csoportú Streptococcus-fertőzést a császármetszés során
2. Hiszteroszkópia során bekövetkezett bélperforáció
3. A túlságosan erős húzást okolták a karfonat sérüléséért
4. Nem kontrollálták a kóros citológiai leletet

Egy michigani nő hysterectomián esett át. A műtét utáni patológiai vizsgálat méh-polypust jelzett. A műtét után sipoly alakult ki a húgyhólyag és a hüvely között, mely két sebészeti beavatkozást tett szükségessé, többek között cisztoszkópiát kétoldali stent behelyezéssel, valamint nyitott hasi műtétet a bal ureter visszaszájaztatására.

A citológiai mintában az atípusos glandularis sejtek jelenléte fel kell hogy vesse malignitás gyanúját, ezért kivizsgálást és szoros nyomonkövetést tesz szükségessé. Különösen igaz ez a nagy kockázatú, 50 évesnél idősebb nők esetében.

Az endometriumrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat az Egyesült Államokban: 2014-ben várhatólag 52 630 új esetet kórisméznek, és a méh rosszindulatú tumorainak körülbelül 2%-át képező méhtestrákok és -sarcomák 8590 nőbeteg életét követelik majd.¹ Négy közül körülbelül három esetet az 55 év feletti korosztályban diagnosztizálnak. A postmenopausalis nők 90%-ánál az endometriumrák hüvelyi vérzéssel jelentkezik.² Más részről, a postmenopausalis vérzéssel (PMB, postmenopausal bleeding) orvoshoz forduló nők körében akár 14% is lehet az endometriumrák előfordulása. A PMB definíció szerint az utolsó havi vérzés után legalább 12 hónappal fellépő hüvelyi vérzést jelent.^3,4 E betegek azonnali és hatékony kivizsgálást igényelnek.

Élettani körülmények között a megtermékenyített petesejt néhány napos vándorlás után a méhüregben ágyazódik be és folytatja fejlődését. Méhen kívüli terhességnek nevezzük mindazon eseteket, amikor a megtermékenyített petesejt vándorlása és korai beágyazódása ettől eltérő helyen következik be. A kóros helyen történő beágyazódás helyszínei két csoportba bonthatók. A belső női nemi szervek méhüregen kívüli részei (petevezeték, petefészek, méhnyak és az előzetes császármetszés hege), valamint a hasüregnek a belső nemi szerveken kívül eső részei (kismedencei vagy hasi peritoneum, belek felszíne, mesenterium gyökér stb.). Egy-egy típusos lokalizáció alapján külön elnevezés is szokásos (pl. tubaris, ovarialis, cervicalis, heg- és hasűri terhesség). Különleges formának számít a szimultán terhesség, amikor a méhen kívül növekvő terhesség mellett méhen belüli fogamzás is létrejött (heterotópiás terhesség). Az ektópiás terhességek legalább 90%-a a petevezetékben ágyazódik be, ezért a legtöbb tapasztalat mind a felismerésben, mind a gyógykezelésben a kürtterhességgel kapcsolatban halmozódott fel.