Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI-k) jelentős áttörést hoz­tak a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében. Ugyanakkor az ICI-k alkalmazása új, korábban ismeretlen mellékhatások megjelenését eredményezte az onkológiában. Ezek a szerek megzavarják az immunológiai homeosztázist és csökkentik a T-sejt-toleranciát, ami az autoreaktív T-sej­tek aktiválódásához vezethet, és ez különböző, autoimmun betegségekre hasonlító nem kívánatos eseményeket (irAE: immun-related adverse event) okozhat. Az endokrin szerve­ket érintő mellékhatások immunterápia mellett viszonylag gyakran alakulnak ki, a páciensek kb. 10%-át érintik. Bár­melyik endokrin szerv vagy akár több egyszerre károsodhat. A leggyakrabban érintett szerv a pajzsmirigy és az agyala­pi mirigy, de érintett lehet a mellékvese, hasnyálmirigy és a mellékpajzsmirigy is. Az endokrin mellékhatások kezelése alapvetően három ponton különbözik a többi irAE-étől; nem szükséges nagy dózisú kortikoszteroidkezelés (kivétel a látási panaszokat okozó hipofizitisz és a tireotoxikus krízis); az en­dokrin szervek károsodásai általában tartósak, élethosszig tartó hormonpótlást igényelnek; többnyire nincs szükség az ICI-terápia végleges felfüggesztésére, még súlyos esetben sem, mivel nem jár előnnyel a már kialakult irreverzibilis károsodás miatt. Célunk, hogy áttekintsük az ICI-k okozta endokrin mellékhatásokat, azok tüneteit, diagnózisát, vala­mint útmutatást nyújtsunk ezen mellékhatások kezeléséhez.

Magy Onkol 69:491-498, 2025

Az immunellenőrzési pontot gátlókkal (immune checkpoint inhibitors, ICI) végzett immunterápia a daganatos betegellátás útján forradalmi változásokat hozott. Ezek a kezelések hatékonyak a hagyományos ke­moterápiával szemben ellenálló daganatok esetében is, azonban egyedi mellékhatásprofillal rendelkeznek. Az ICI-k képesek serkenteni az immun­rendszer tumorellenes aktivitását, ugyanakkor a szervezet öntoleranciá­jának megbontása miatt autoimmun reakciókat is kiválthatnak. Az egyik legfontosabb szövődménycsoport az endokrin rendellenességek, amelyek gyakran végleges hormonhiányhoz vezetnek. A cikk részletesen tárgyalja az ICI-kezelések által okozott endokrin mellékhatásokat, azok felismerését, diagnosztikai lépéseit és kezelési lehetőségeit.

Egy új, bár viszonyleg rövid követési idejű kutatás igazolta, hogy a glükagonszerű peptid-1 receptor agonista (GLP-1 RA) kezelés nem növelte a pajzsmirigyrák kockázatát.

Jelen összefoglalónak nem tárgya az autoimmun thyreoiditisben nagyobb gyakorisággal észlelt terhességi szövődmények (vetélés, koraszülés, ala­csony születési súly) kivédési lehetőségeinek felsorolása. A közlemény igyekszik támogatást adni a fentiek miatt továbbra is meglévő, nyitott kérdésekben.

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a veleszületett mellékvese-megnagyobbodás kezelésére szolgáló Efmody (hidrokortizon) készítményt.

A pajzsmirigy összefüggése a fogamzással és a várandóssággal jóval szo­rosabb és bonyolultabb, mint gondolnánk. Már a gyermekvállalásra való felkészüléskor ellenőriztessük orvosunkkal a pajzsmirigy normális működé­sét, és eltérés esetén mielőbbi lépések történjenek az állapot rendezésére.

A közlemény gyakorlati szempontból részletezi a várandósság alatti pajzs­mirigy-túlműködés és -alulműködés következményeit, felismerésének és kezelésének lehetőségeit, illetve a szülést követően manifesztálódó postpartum thyreoiditis ellátását és a páciensek gondozását.

Régóta tudjuk, hogy mind a hyperthyreosis, mind a hypothyreosis infertilitással járhat. A szubklinikus formáknak a női termékenységre gyakorolt hatása azonban közel sem ilyen egyértelmű. Kit kell kezelni? Mennyi az elérendő THS-érték? Befolyásolja-e a terápiás döntésünket az anti-TPO-pozitivitás? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a közlemény.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, melynek alakja kitárt szárnyú pillangóhoz hasonlít. A pajzsmirigy által ter­melt hormonok a keringéssel a test minden szövetéhez eljutva szerepet ját­szanak a szervezet energiafelhasználásának és hőháztartásának szabályo­zásában, elengedhetetlenek az agy, a szív, az izmok normális működéséhez.