Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

Az American Society for Radiation Oncology (ASTRO) 2022. május 6-án online megjelentette az agyi áttétek sugárkezeléséről szóló 2012-tes guideline frissített változatát.   

A virtuális valóság (VR) egyre több betegség kezelésében válik tudományos vizsgálatokkal alátámasztva hatásos eszközzé. Jelenleg még alapvetően a mozgás elősegítésével azok számára, akik ezt enélkül nem tennék meg akár a szabadban, akár edzőteremben (ez utóbbiakat hívja a szleng „no-gymgoers” néven). De akár egy szakrendelés is bevetheti a VR-t az ellátás részeként. A legjobb fitnesz-VR alkalmazásokat igyekszem összeszedni.

A szkizofrének covid-mortalitása közel háromszorosa a mentális betegséggel nem küzdő covid-betegekének, állapította meg a JAMA Psychiatry egy tanulmánya, ami szerint a szkizofréneknek elsőbbséget kellene biztosítani az oltási tervben.

A AMA Network Open-ben megjelent tanulmány szerint a sürgősségi osztályok orvosai jó eséllyel előre tudják, hogy 65 évesnél idősebb betegeik közül kik fognak egy hónapon belül meghalni.

Egy frissen megjelent vizsgálat szerint a szepszis változatlanul a kórházi halálozások egyik vezető oka az Amerikai Egyesült Államokban, de a bekövetkező halálesetek többsége nem előzhető meg.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ
A végstádiumú tüdő- vagy hasnyálmirigyrákban, illetve áttétes melanómában szenvedő betegek hospice-ellátása kismértékben javítja az élet­kilátásokat. A bármilyen időtartamú (legalább 1 napos) életvégi ellátás hatására akár 3 hónappal is javulhatnak az életkilátások (B szintű evidencia, nagy retrospektív kohorszvizsgálatok alapján).

Az onkológiai ellátásban egyre fontosabb lesz a betegek utógondozása. A kiújuló és a másodlagos betegségek detektálása mellett fokozott figyel­met kell hogy kapjon a terápia nemkívánatos következményeinek felderíté­se és mérséklése. Az utógondozás egyéb elemei a betegség természetétől, a korábbi kezelésektől és az egyéni kockázati tényezőktől függenek. Kép­alkotó vizsgálatokra elsősorban akkor van szükség, ha tisztázandó a beteg tüneteinek vagy panaszainak oka. A hosszú távú vagy permanens orális gyógyszeres kezelések növekvő aránya új feladatokat jelöl ki az utógon­dozásban. A potenciális mellékhatásokat regisztrálni, a kezelések eredmé­nyességét monitorozni kell.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is. 

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.