Neuronokká differenciálódó átprogramozott őssejtek segítenek a stroke-ot követő regenerációban.

Az AVPR1a receptor szelektív aktiválásával javíthatók lehetnek az autizmusban szenvedő betegek szociális készségei anélkül, hogy a beavatkozás fokozná az agressziót.

A passzív neuronok is tartják egymással a kapcsolatot az adott sűrűségen tartott vezikulumok segítségével.

Az agyi régiók összeköttetését jelző térkép már korai stádiumban képes kimutatni a Parkinson-kór progressziójának várható ütemét.

A memória megőrzésében fontos egyik fehérje direkt kontrolljával sikerült jelentős memóriajavulást elérni időskori demenciában szenvedő állati modellszervezetekben.

Egy kutatás szerint a vény nélkül kapható hashajtók rendszeres használata a demencia jelentősen megnövekedett kockázatához kapcsolódik, különösen azok körében, akik többféle hashajtót használnak.

A generalizált szorongásos zavar hátterében a szív és az agykéreg között abnormális kapcsolat igazolódott.

Egyes COVID-19 elleni vakcinák kapcsán beszédtéma lett az adenovírusok vektorként való – a sejtbe genetikai információt juttató – használata. Ez a technológia azonban nem új, évtizedek óta használják kiterjedten, többek között idegrendszeri folyamatok, lehetséges terápiák kutatására is.

Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott klinikai vizsgálat egy hormonmentes kezelés hatásosságát igazolta a menopauzához társuló hőhullámok és más tünetek enyhítésében.

A neurális plaszticitás a központi idegrendszer (KIR) azon tulajdonsága, mely során strukturális és funkcionális adaptáció révén az agy képessé válik arra, hogy a sérülés, külső behatás, környezeti változások okozta idegrendszeri károsodást követően, az agy újratanulja az elveszett működéseket.