Parkinson-kór progressziót előre jelző konnektom

A Radiology folyóiratban június 25-én jelent meg a milánói székhelyű IRCCS San Raffaele Scientific Institute kutatóinak cikke, amelyben a radiológusok az agyi MRI-felvételeken látható strukturális és funkcionális szerveződés alapján képesek voltak előre jelezni az agysorvadás progresszióját korai stádiumú, enyhe Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.

A Parkinson-kór progresszív betegség, amelyet remegés, a mozgás lassúsága vagy merevség jellemez. A tünetek idővel súlyosbodnak, és kognitív zavarok, valamint alvászavarok is jelentkezhetnek. A betegség világszerte több mint 8,5 millió embert érint, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint különösen ijesztő, hogy az elmúlt 25 évben gyakorisága megduplázódott. A Parkinson-kór egyik jellegzetes vonása az alfa-szinuklein fehérje módosult változatának jelenléte, akkumulációja az agyban. Ez a fehérje normális esetben is jelen van az agyban, a Parkinson-kórban azonban összecsomósodott plakkok formájában felhalmozódik az idegsejtekben, a Lewy-testek és a Lewy-neuritek néven ismert struktúrákat alkotva. Ezek a csomók idővel átterjednek más agyterületekre, károsítva az idegeket.

A mostani vizsgálat során a kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy az agyban lévő strukturális és funkcionális kapcsolatok feltérképezése alkalmas-e az enyhe Parkinson-kórban szenvedő betegeknél a sorvadás terjedésének előrejelzésére. Ehhez 86 enyhe, korai stádiumú Parkinson-kórban szenvedő beteg és 60 egészséges (kontroll) résztvevő MRI-adatait használták fel a konnektom (azaz az agy idegi kapcsolatainak strukturális/funkcionális) térképek létrehozásához. A kutatók a konnektomot a betegségnek való kitettség indexének kialakítására használták, és az eredmények alátámasztották azt az elméletet, miszerint az agyi régiók közötti funkcionális és strukturális kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak a Parkinson-kór progressziójához.

“A mostani vizsgálatban az agyi konnektomról kimutattuk, hogy képes előre jelezni a szürkeállomány elváltozásának progresszióját enyhe Parkinson-kórban szenvedő betegeknél” - nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Dr. Federica Agosta. “Ennek hátterében az áll, hogy a neuronok pusztulása és a kóros fehérjék felhalmozódása megszakíthatja az egyes régiók közötti idegi kapcsolatokat, veszélyeztetve a jelek továbbítását és az információk integrációját a különböző agyi régiók között.”

A tanulmány eredményei rámutatnak az MRI szerepére a betegség progresszióját megelőző vagy késleltető céllal végzett vizsgálatokban - különösen akkor, ha a progressziót jelző modellbe beépítik az egyéni beteginformációkat. Mivel a Parkinson-kór progressziója valószínűleg egyénenként eltérő, Agosta professzor szerint a jövőbeni modelleknek különböző kiindulási feltételeket kell figyelembe venniük, és az optimális hatékonyság érdekében egyénspecifikus információkat kell tartalmazniuk.

“Úgy véljük, hogy az emberi agyhálózat szerveződésének és dinamikájának megértése az idegtudományok egyik kulcsfontosságú célja, amely az emberi konnektom tanulmányozásával érhető el. A mi elképzelésünk az, hogy ez a konnektom alapú megközelítés segíthet a jövőben a Parkinson-kór progresszióját modulálni képes biomarkerek azonosításában is.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Brain connectivity on MRI predicts Parkinson's disease progression

Brain Connectivity Networks Constructed Using MRI for Predicting Patterns of Atrophy Progression in Parkinson Disease

Irodalmi hivatkozás:

Brain Connectivity Networks Constructed Using MRI for Predicting Patterns of Atrophy Progression in Parkinson's Disease, Radiology (2024).