A bélben kezdődik a Parkinson-kór?

A Neuron folyóiratban augusztus 18-án jelent meg a Columbia University Irving Medical Center kutatóinak cikke, amely azt a következtetést vonja le, hogy a Parkinson-kór kialakulása a béltraktusban kezdődik, mégpedig évekkel azelőtt, hogy megjelennének a jellemző tünetek (tremor, lelassult mozgás stb.). A bélben kezdődő Parkinson-kór elmélete nem új, több mint 20 éve megfogalmazták már ezt a hipotézist.

Parkinson-kórban az alfa-szinuklein deformálódik, felhalmozódik az idegsejtekben, és lassan ölő sejtméregként fejti ki hatását. A Columbia Egyetem tanszékvezetőjének, Dr. David Sulzernek a laboratóriuma a La Jolla-i Immunológiai Intézet immunológusaival együttműködve kimutatta, hogy a deformálódott térszerkezetű alfa-szinuklein fehérjék apró részei a neuronok külső oldalán is megjelenhetnek, ami az idegsejteket sebezhetővé teszi az immunrendszer támadásával szemben. Ez azért fontos, mert az immunrendszer támadása súlyosabb károkat okozhat a neuronokban, mint a neuronokon belüli alfa-szinuklein lerakódások.

"A Parkinson-kóros betegek vére gyakran tartalmaz olyan immunsejteket, amelyek már felkészültek a neuronok megtámadására" - mondja Sulzer - "csakhogy eddig nem volt világos, hogy ez a felkészülés hol és mikor történik".

A bélrendszer azért volt érdekes felvetés, és a 20 éve létező teória azért volt megalapozott, mert igen hasonló idegsejteket tartalmaz, és sokan vélték úgy, hogy ezzel asszociálható az a jelenség, hogy a legtöbb Parkinson-kóros betegnél már évekkel az agyi tünetek megjelenése és a betegség diagnosztizálása előtt székrekedés jelentkezik. Ezt a hipotézist követve Dr. Sulzer egy neuroimmunológussal, Dr. Dritan Agalliuval kezdett közös vizsgálatba, aki egy másik neurológiai betegség, a szklerózis multiplex autoimmun jellegzetességekkel rendelkező egérmodelljeiben számít tapasztalt kutatónak. Annak kiderítésére, hogy az alfa-szinukleinre adott immunreakció kiválthatja-e a Parkinson-kórt és hol kezdődik a betegség kialakulása, először egy olyan egérmodellt hoztak létre, amely képes a sejtek felszínén megjeleníteni a deformált alfa-szinuklein darabokat (a természetes, vad típusú egerek nem rendelkeznek ezzel a képességgel). Ezután alfa-szinukleint fecskendeztek az egerekbe, és megfigyelték, mi történik az agyban és a bélben. A kutatók az agyban nem tapasztaltak Parkinson-kórra emlékeztető jeleket, azt viszont megfigyelték, hogy az immunrendszer megtámadta a bélben található neuronokat, ami székrekedést és más gyomor-bélrendszeri hatásokat okozott, ráadásul olyanokat, amelyek hasonlítanak a legtöbb Parkinson-kóros betegnél évekkel a betegség diagnosztizálása előtt megfigyelhető tünetekhez.

"Ez azt mutatja, hogy egy autoimmun reakció vezethet a Parkinson-kór korai stádiumának tűnő folyamathoz, és ez erősen alátámasztja, hogy a Parkinson-kór legalább részben autoimmun betegség" - nyilatkozta Sulzer.

Az eredmények azt a lehetőséget is felvetik, hogy a bélben kialakuló immunválasz korai felismerése - majd megszakítása - megelőzheti az agy neuronjait ért későbbi támadást, és képes lehet a Parkinson-kór kialakulásának, progressziójának megállítására.

Jelenleg azonban nem világos, hogy az immunrendszer mekkora szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában. A válasz erre a kérdésre akkor válhat egyértelműbbé, ha a kutatók kiderítik, hogy az egérmodellek agyában miért nem alakultak ki a Parkinson-kór jelei. A kutatócsoport feltételezése szerint az egérmodellekben az immunsejtek azért nem jutnak el az agyba, mert az állatok még fiatalok, így életkoruk miatt a vér-agy gát még nem gyengült le annyira, hogy az immunsejtek át tudjanak préselődni rajta. A gát megnyitása vagy az öregedési folyamat felgyorsítása olyan egérmodellekhez vezethet, amelyeknél a gyomor-bélrendszeri tünetek mellett már agyi tünetek is kialakulnak.

"A végső célunk az, hogy a Parkinson-kór olyan egérmodelljét fejlesszük ki, amely reprodukálja az emberi betegség folyamatát, ám ilyen jelenleg sajnos még nem létezik" - jelentette ki Dr. Sulzer. "Ez döntő fontosságú lesz a betegséggel kapcsolatos olyan kérdések megválaszolásában, amelyeket embereken nem tudunk feltárni, és végül hatásosabb, korábban alkalmazható terápiák kifejlesztéséhez vezethet".

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study adds to evidence that Parkinson's starts in the gut

Interaction of an α-synuclein epitope with HLA-DRB1∗15:01 triggers enteric features in mice reminiscent of prodromal Parkinson’s disease

Irodalmi hivatkozás:

Francesca Garretti et al, Interaction of an α-synuclein epitope with HLA-DRB1∗15:01 triggers enteric features in mice reminiscent of prodromal Parkinson's disease, Neuron (2023). DOI: 10.1016/j.neuron.2023.07.015