Rendszeres hashajtó használat és demencia kockázat
Egy kutatás szerint a vény nélkül kapható hashajtók rendszeres használata a demencia jelentősen megnövekedett kockázatához kapcsolódik, különösen azok körében, akik többféle hashajtót használnak.
A székrekedés és a hashajtó használat gyakori a középkorú és idősebb felnőttek körében, de a rendszeres hashajtó használata megváltoztathatja a bél mikrobiomját, esetleg befolyásolhatja a bélből az agyba irányuló idegi jelátvitelt, vagy fokozhatja a bélben lévő toxinok termelését, amelyek hatással lehetnek az agyra.
A Neurology-ban február 22- én közzétett tanulmányban Dr. Feng Sha (Chinese Academy of Sciences in Guangdong, China) és munkatársai az Egyesült Királyság Biobankjában szereplő 502 229 ember (54%-uk nő, átlagéletkor a kiinduláskor 57 év, igazolt demencia nélkül) közül 18 235-ren (3,6%) mondták azt, hogy rendszeresen használtak vény nélkül kapható hashajtókat a vizsgálatot megelőző hónapban a napok túlnyomó többségében. Az átlagosan 9,8 éves követési időszak alatt a rendszeresen hashajtót használók közül 218-nál (1,3%) észleltek demenciát, a hashajtót nem szedők közül 1969 embernél (0,4%). Az életkorhoz, nemhez, iskolai végzettséghez, egyéb betegségekhez, gyógyszerhasználathoz és a családi anamnézisben előforduló demenciához igazítva a hashajtók rendszeres használata szignifikánsan összefüggött a minden okú demencia fokozott kockázatával (korrigált kockázati arány [aHR], 1,51; 95% CI 1,30-1,75) és vaszkuláris demencia (aHR, 1,65; 95% CI, 1,21-2,27) fokozott kockázatával, azonban nem mutatott szignifikáns összefüggést az Alzheimer-kórral (aHR, 1,05; 95% CI, 0,79-1,40). Az alkalmazott hashajtó típusok számával a demencia kockázata is nőtt. A bármilyen okú demencia kockázata 28%-kal (aHR, 1,28; 95% CI, 1,03 – 1,61) nőtt az egyetlen hashajtó típust használók és 90%-kal (aHR, 1,90; 95% CI, 1,20–3,01) a két vagy több fajta laxatívumot szedőkben a hashajtót nem használókhoz képest. A csak egyfajta hashajtót szedők közül csak az ozmotikus hashajtókat használóknál volt statisztikailag szignifikánsan magasabb a minden okú demencia (aHR, 1,64; 95% CI, 1,20–2,24) és a vaszkuláris demencia (aHR, 1,97; 95%) kockázata (CI 1,04 – 3,75). Az eredmények szignifikánsak maradtak a különböző alcsoport- és érzékenységi elemzésekben.
A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy nem rendelkeztek adatokkal a hashajtó adagolásáról, így nem tudták feltárni a különböző hashajtó adagok és a demencia kockázata közötti kapcsolatot.
Dr. Heather Snyder, a brit Alzheimer-kór Egyesület orvosi és tudományos kapcsolatokért felelős alelnöke szerint "nincs bizonyított okozati összefüggés a hashajtók szedése és a demencia kockázata között, bár kétségtelen, hogy kapcsolat van bélrendszerünk, immunrendszerünk és agyunk egészsége között. Hozzáteszi továbbá, hogy a brit Biobanktól származó adatok "bár rengeteg kutatási célú információval szolgálnak, nem reprezentálják más országok lakosait. Az Alzheimer-kór Egyesület egy 2 éves klinikai vizsgálat, az US Pointer-t keretében vizsgálja a viselkedési beavatkozások hatását a bél-agy tengelyre, hogy "jobban megértsük, hogyan hathat bélrendszerünk az agyunkra". "Amíg a tanulmány eredményeire várunk, az orvosoknak ismertetniük kell betegeikkel a hashajtók kockázatait és előnyeit, valamint meg kell beszélniük a székrekedés enyhítésének alternatív módszereit, például az élelmi rostok bevitelének növelését és a folyadékbevitel növelését" - tanácsolta.
Forrás:
Zhirong Yang Z, Chang Wei C, Xiaojuan Li X et al: Association Between Regular Laxative Use and Incident Dementia in UK Biobank Participants Neurology Feb 2023, 10.1212/WNL.0000000000207081; DOI: 10.1212/WNL.0000000000207081
