A cukorbetegek glikált hemoglobinszintje és a hiperglikémiás epizódjainak száma is javulást mutatott a standard módszerekhez képest.

Az inzulinpumpa és folyamatos glükózmonitorozás ellenére rosszul szabályozott 1-es típusú cukorbetegségben az automatizált inzulinadagoló rendszerekre való átállás glikémiás előnyöket biztosíthat.

Az új generációs, fejlett hibrid, zárt hurkú („AHCL”) inzulinpumpa-rendszer a Smart Guard algoritmus segítségével folyamatos szöveti glükózmonitorozás mellett automatikus bázis-, valamint korrekciós bólusadagolást végez, az étkezési bólusok beadása azonban továbbra is a fel­használó feladata. A megfelelő szénhidrátszámolás javítja az anyagcserét és csökkenti a hosszú távú szövődmények kockázatát, azonban bonyolult és gyakran téves is lehet. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élő serdülők körében végzett randomizált, kontrollált vizsgálat a szénhidrát-kalkuláció lehetőségeinek összehasonlítása során kapott eredményeket ismerteti.

Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az euglikémia elérése és a szövőd­mények megelőzése napjainkban is jelentős kihívás. A diagnózis után kez­dett verapamilkezelés több vizsgálat szerint is eredményesnek bizonyult a C-peptid-szekréció megőrzésében, kedvező mellékhatásprofillal – ugyan­akkor a hosszú távú eredmények még hiányoznak ahhoz, hogy átültessük a klinikai gyakorlatba.

Az új generációs, fejlett hibrid, zárt hurkú („AHCL”) inzulinpumpa-rendszer a Smart Guard algoritmus segítségével folyamatos szöveti glükózmonitorozás mellett automatikus bázis-, valamint korrekciós bólusadagolást végez, az étkezési bólusok beadása azonban továbbra is a fel­használó feladata. A megfelelő szénhidrátszámolás javítja az anyagcserét és csökkenti a hosszú távú szövődmények kockázatát, azonban bonyolult és gyakran téves is lehet. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élő serdülők körében végzett randomizált, kontrollált vizsgálat a szénhidrát-kalkuláció lehetőségeinek összehasonlítása során kapott eredményeket ismerteti.

Diabetes Technology & Therapeutics, 2024. március

A diabétesz olyan kórkép, amelynek eredményes kezelése, kar­bantartása a vércukorszint folyamatos ellenőrzését teszi szüksé­gessé. A vércukorszint önellenőrzésének az egyszerű vércukor­szintmérőkön kívül már számos más módja létezik, használatuk indikációiról és a betegség kezelésében várható jövőbeni fejlesz­tésről kérdeztük Prof. Dr. Molnár Gergő egyetemi tanárt, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum klinikaigazgató-helyettesét.

Az inzulinpumpa-kezelés fejlődése a teljesen zárt rendszer irányába tart. A technikai újdonságok megjelenésének üteme meglehetősen felgyorsult, ezért már a pár éves ajánlások is gyakran elavultnak tekinthetők. A szerzők a felnőtt 1-es típusú cukorbetegek inzulinpumpa-kezelésével kapcsolatos nemzetközi irányelvek ajánlásait foglalják össze. Az irányelvek alapvetően az indikációval foglalkoznak, valamint a veszélyhelyzetek és a kórházi ke­zelés szükségessége kapcsán áttekintik, mi történjen az inzulinpumpával, ha egy pumpahasználó beteg kerül be a kórházba. Az ajánlások mellett kitérnek saját tapasztalataikra, és vázolják az inzulinpumpa-kezelést érintő várható változásokat is.

A mérföldkőnek számító DCCT vizsgálat új szakaszba lépett, és egy viszonylag új jelenségre összpontosít: az öregedésre 1-es típusú diabéteszben.

Az inzulin első emberi felhasználásának 100 éves évfordulójára emlékezik ez a cikk. Száz évvel ezelőtt, az akkor kamasz Leonard Thompson volt az első 1-es típusú diabeteses beteg, akit sikeresen kezeltek inzulinnal és ezzel megmentették az akkoriban biztosan halálos ítéletnek számító betegségtől.

Egy félautomata inzulinadagoló rendszer a hipoglikémia kockázata nélkül javítja a glikémiás kontrollt az 1. típusú diabétesszel élő, 1-7 éves korú kisgyermekeknél.