Automatizált inzulinadagolás

A New England Journal of Medicine folyóiratban március 19-én jelent meg a Jaeb Center for Health Research kutatóinak cikke, amelyben egy olyan randomizált, kontrollos vizsgálatokról számoltak be, amelyben az automatizált inzulinadagolás (AID) hatását értékelték az inzulinnal kezelt 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttek körében. Az eredmények szerint az AID jelentősen csökkentette a glikált hemoglobin (HbA1c) szintjét és javította a vércukorkontrollt a folyamatos glükózmonitorozással (CGM) végzett standard inzulinterápiához képest. Az AID-terápia 13 hét alatt átlagosan 0,9 százalékpontos HbA1c-csökkenést eredményezett, míg a kontrollcsoportban 0,3 százalékpontos csökkenést tapasztaltak.

Az automatizált inzulinadagoló rendszerek az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek esetében előnyösnek bizonyultak, azonban hatékonyságuk és biztonságosságuk a 2-es típusú cukorbetegek esetében még kevésbé bizonyított. A korábbi tanulmányok vagy nem rendelkeztek randomizált, kontrollos vizsgálati elrendezéssel, vagy erősen korlátozott mintaméretűek voltak. Míg az olyan gyógyszerek, mint a glükagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták és a nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) gátlók egyes betegek esetében segítenek elérni a célként meghatározott glükózszintet, az inzulinnal kezelt betegek jelentős része továbbra is küzd a megfelelő glikémiás kontrollal.

A mostani kutatás során egy multicentrikus, randomizált, kontrollos vizsgálatot végeztek, hogy felmérjék az AID hatékonyságát és biztonságosságát a napi többszöri inzulininjekciót vagy inzulinpumpát használó felnőtteknél. A vizsgálatban az Egyesült Államok és Kanada 21 vizsgálóközpontjában összesen 319 beteg vett részt, akiket véletlenszerűen, 2:1 arányban osztottak be az AID csoportba, amelynek tagjai Control-IQ+ technológiával és Dexcom G6 érzékelővel ellátott t:slim X2 inzulinpumpát kaptak, vagy a kontrollcsoportba, amely a vizsgálat előtti inzulinkezelést folytatta, valós idejű folyamatos glükózmonitoring (CGM; continuous glucose monitoring) alkalmazásával.

A kezdeti HbA1c-szintek átlagosan 8,2% (±1,4) volt az AID-csoportban és 8,1% (±1,2) a kontroll csoportban. A 13 hetes vizsgálati időszak végére a HbA1c 7,3%-ra (±0,9) csökkent az AID csoportban és 7,7%-ra (±1,1) a kontrollcsoportban, azaz a csoportok között -0,6 százalékpontos különbség volt megfigyelhető.

A CGM-adatok azt mutatták, hogy az AID-csoportban 48%-ról (±24) 64%-ra (±16), a kontrollcsoportban pedig 51%-ról (±21) 52%-ra (±21) nőtt a glükóz céltartományban (70-180 mg/dl) töltött idő. A korrigált különbség 14 százalékpont volt, ami napi 3,4 plusz órának felel meg az AID javára.

A hiperglikémia további CGM-alapú mérései jelentős javulást mutattak az AID-csoportban. Az átlagos glükózszint 21 mg/dl-rel csökkent, a 250 mg/dl feletti glükózszinttel töltött idő pedig 9,1 százalékponttal lett kevesebb.

A CGM-mérésekkel rögzített hipoglikémiás időszakok száma és hossza mindkét csoportban igen alacsony volt. Az AID csoportban egyetlen súlyos hipoglikémiás eseményt jelentettek, a kontrollcsoportban pedig ilyen nem fordult elő. Diabéteszes ketoacidózis vagy extrém magas vércukorszinttel járó hiperozmoláris hiperglikémiás szindróma eseteket nem jegyeztek fel.

A résztvevők mintegy 44%-a kapott GLP-1 receptor agonistát, 37%-a SGLT2-gátlót, 21%-a pedig mindkettőt. Az alcsoport-elemzések azt mutatták, hogy az AID a konkrét gyógyszerektől függetlenül következetesen előnyökkel járt. Az automatikus üzemmódban eltöltött idő mediánja 93% volt, ami erős adherenciára vagy könnyű használhatóságra utal. Az eredmények arra utalnak, hogy az AID értékes eszköz lehet az inzulinnal kezelt 2-es típusú cukorbetegség terápiájában, még olyan betegek esetében is, akiknek nincs korábbi tapasztalatuk az inzulinpumpák vagy szénhidrátszámláló módszerek használatában.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Automated insulin delivery improves glycemic control of type 2 diabetes in randomized trial

A Randomized Trial of Automated Insulin Delivery in Type 2 Diabetes

Irodalmi hivatkozás:

Yogish C. Kudva et al, A Randomized Trial of Automated Insulin Delivery in Type 2 Diabetes, New England Journal of Medicine (2025). DOI: 10.1056/NEJMoa2415948