A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

Egy új vizsgálat szerint a test fölösleges (különösen a test közepe táján felhalmozódott) zsírmennyisége az agyállomány térfogatcsökkenésével jár együtt.

Egy új vizsgálat szerint a test relatív zsírtömege alapján pontosabban lehet a férfiakat és a nőket, valamint az eltérő etnikai csoportokat a különböző obezitási kategóriákba sorolni, és egészségügyi kockázatukra következtetni.

Új kutatások szerint az egyéb metabolikus rendellenességek nélküli obezitásban nem emelkedik a bármely okból bekövetkező halálozás. Nem mindegy azonban, hogy mit értünk ezen fogalom alatt. 

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

A melanomában szenvedő kövér férfiak csaknem kétszer hosszabb ideig maradnak életben, mint nem elhízott társaik.

Az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőségét – különö­sen a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, illetve a mentális deficit, személyiségváltozás és napközbeni aluszékonyság szind­róma terén – az utóbbi években mind több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősítette meg. Mindezek mellett az alvásmediciná­ban ez a legnagyobb prevalenciájú és mortalitású betegségcsoport, az itt végzett diagnosztikus és terápiás munkában nyilvánul meg leginkább az alvásmedicina multidiszciplináris karaktere.

Az evés- vagy testképzavarokkal kapcsolatosan néhány évszázada írták le az első hivatalos kórképet, az anorexia nervosát. Az utolsó évtizedekben jelentősen felgyorsult az újabb és újabb (al-)típusok megjelenése. A jelen összefoglalóban az elmúlt közel 30 év során megjelent új típusú evés- és testképzavarokat mutatom be röviden.

A kardiovaszkuláris megbetegedések – koszorúér- és agyérbetegségek, magas vérnyomás, a szívbillentyűk betegségei, veleszületett szívbetegsé­gek, a perifériás erek megbetegedései – sok esetben életmód-változtatást kívánnak a betegtől, ami alig teljesül. Az orvos személyes tanácsa csak akkor segít, ha a beteg kilépve a rendelőből energiát fektet a tanács betartásába. Sok betegnek olyan segítség kell, ami egyszerű, látványos, játékos, divatos, visszajelez. Ha az orvos célja a siker, akkor ehhez az igényhez alkalmazkod­nia kell. Ha a betegeket székbe szegező ellenfél a látványos play-station vagy X-Box, akkor ilyennel kell segítenie az orvosnak is.