Elhízás és melanóma-túlélés
A melanomában szenvedő kövér férfiak csaknem kétszer hosszabb ideig maradnak életben, mint nem elhízott társaik.
Dr. Jennifer McQuade (University of Texas MD Anderson Cancer Center, Houston) és munkatásainak a Lancet Oncology-ban online megjelent közleménye szerint az elhízott, obes férfiak melanóma utáni teljes túlélése a normál BMI-vel rendelkező férfiak teljes túlélésénél csaknem kétszer hosszabb volt. Retrospektív vizsgálatukba 2006 és 2016 között 2046 áttétes melanomás beteget soroltak be (közülük 1918 beteg adata volt végül értékelhető). Adataik feldolgozása szerint a célzott terápiát, immunterápiát, vagy kemoterápiát kapó elhízott (BMI ≥ 30 kg/m²) férfibetegek szignifikánsan tovább éltek, mint alacsonyabb BMI-jű társaik. A különbség kizárólag férfiakban volt észlelhető, nőbetegekben nem.
A betegeket hat csoportba sorolták. Az első két csoport célzott kezeléseket (dabrafenib + trametinib n = 599, vagy vemurafenib + cobimetinib n = 240), a másik két kohorsz immunoterápiát kapott (ipilimumab + dacarbazin, n = 207, valamint pembrolizumab, nivolumab, vagy atezolimumab, n = 331), végül az ötödik és hatodik kohorsz betegei kemoterápiában részesültek, ők két vizsgálatban dacarbazint kaptak (n =320, és n = 221). Több és tartósabb válaszokat láttak a célzott kezelések és az immunterápia után, kevésbé kedvező válaszok jelentkeztek a kemoterápia után.
Az összes beteget testtömeg-indexük szerint csoportosították: normál BMI-vel rendelkezett 694 beteg (36%), túlsúlyos volt 711 beteg (37%), míg obez volt 513 beteg (27%). Az összesített analízis szerint az obezitáshoz jelentősen hosszabb progressziómentes túlélés (HR: 0,77, 95%CI 0,66-0,90), és a még kifejezettebb teljes túlélés társult (HR: 0,74, 95%CI 0,58-0,95). Az obezitáshoz társuló előnyök csak a célzott terápiát kapó betegeknél (progressziómentes túlélési előny HR: 0,72, 95%CI 0,57-0,91, teljes túlélési előny HR: 060, 95%CI 0,45-0,79), valamint az immunterápiában részesülő betegeknél jelentkeztek (PSF előny HR: 0,75, 95%CI 0,56-1,00, teljes túlélési előny HR: 0,64, 95%CI 0,47-0,86). A dabrafenib és trametinib kezelést kapó normál BMI-jű betegek átlagos PFS-e 9,6 hónap, teljes túlélésük 19,8 hónap volt, míg az obez betegeknél a PFS 15,7 hónapnak, az OS pedig átlagosan 33,0 hónapnak adódott.
A célzott kezeléseket, illetve immunkezeléseket kapott férfi és nőbetegeknél a BMI és a túlélés közötti összefüggés lényegesen különbözött: fordított összefüggés volt a férfiak esetében (HR: 0,53, 95%CI 0,40-0,70), míg nőknél nem volt kimutatható összefüggés (HR: 0,85, 95%CI 0,61-1,18). Normál testtömeg-index mellett a férfibetegek átlagos teljes túlélése 16,0 hónap, az obez férfibetegek teljes túlélése 36,5 hónap volt. A PSF különbségei csak trendet mutattak: normál BMI mellett 7,4 hónap, obezitás mellett 12,8 hónap volt.
Nőknél normál BMI mellett 14,5 hónap, obezitás mellett 17,1 hónap volt a PFS, a teljes túlélés normál BMI-nél és obezitásban is egyaránt 33,0 hónap volt. Hasonló trendeket írtak le vemurafenib + cobimetinib, ipilimumab + dacarbazin és pembrolizumab, nivolumab vagy atezolimumab kombinált kezelések mellett is. A kemoterápiát kapott betegeknél a testtömeg-index és a túlélés között nem találtak összefüggést.
Szerkesztőségi közleményükben Dr. Andrew J. Hayes és Dr. James Larkin (Royal Marsden National Health System Trust, London) kifejtik, hogy hasonló összefüggést lehet megfigyelni más daganatos betegségekben is. Számos megfigyeléses vizsgálat utalt már arra, hogy a mérsékelten magasabb BMI a kezelés kedvezőbb kimenetelével kecsegtet, de ez a BMI túlzott, kóros emelkedésével megfordul, amit az irodalomban „obezitás paradoxon”-ként szokták emlegetni. Ebben a tanulmányban viszont még a testtömeg-index morbid emelkedésével is lineárisan javult a melanoma kezelésének eredménye, ami biológiai okot sejtet.
Korábbi közlemények szerint az obezitás növeli a férfiak daganatos megbetegedésének kockázatát, illetve a sebészileg kimetszett melanoma magasabb BMI esetén rosszabb prognózissal jár. A mostani közlemény azonban ennek az ellenkezőjét állítja. A nemek között tapasztalt különbségek ráadásul a hormonok szerepét is felvetik: a zsírszövetben ugyanis aromatáz enzim termelődik, ami a férfi hormonokat női jellegűvé konvertálja. A pennsylvaniai egyetemen kutatói a melanoma szövetben egy igen különleges ösztrogén-receptort is felfedeztek.
Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az elhízás jelentősen növeli számos betegség kockázatát.
