Metabolikusan egészséges obezitás
Új kutatások szerint az egyéb metabolikus rendellenességek nélküli obezitásban nem emelkedik a bármely okból bekövetkező halálozás. Nem mindegy azonban, hogy mit értünk ezen fogalom alatt.
A „metabolikusan egészséges obezitás” (metabolically healthy obesitas) viszonylag új fogalom, bár tekintve az elhízás számos ismert és bizonyított káros hatását, kissé ellentmondásosnak tűnik.
A Clinical Obesity c. lapban 2018. július 12.-én jelent meg egy olyan közlemény, amelyben Dr. Jennifer L. Kuk (School of Kinesiology and Health Science at York University in Toronto, Ontario, Kanada) és munkatársai számos adatbázis kiértékelése alapján arra jutottak, hogy „az obezitásban önmagában – metabolikus rendellenességek nélkül – nem emelkedik a bármely okból bekövetkező mortalitás kockázata a normális testsúlyú egyénekhez képest.” Viszont a meglévő diabetes, a hipertónia, a diszlipidémia önmagukban és természetesen együttesen is jelentősen emelik a halálozás kockázatát.
Jónéhány előző vizsgálat ebben a kérdésben más eredménnyel zárult. Pl. az amerikai Nurses’ Health Study (kb. 280.000 ápolónő), vagy a brit The Health Improvement Network (kb. 3,5 millió személy) adatainak feldolgozása szerint az egyébként „metabolikusan egészséges” obes személyek súlytöbblete a kardiovaszkuláris megbetegedések fokozott kockázatával jár. Az eltérő eredmények egyik lehetséges magyarázata Dr. Nathalie Eckel (German Institute of Human Nutrition, Potsdam-Rehbrücke, Nuthetal, Németország) szerint az, hogy a „metabolikusan egészséges” fogalma alatt a vizsgálók különböző állapotokat értettek.
A Nurses’ Health Study kiértékelésében azokat tekintették „metabolikusan egészségesnek”, akiknél nem volt klinikailag kimutatható diabetes, hipertónia, vagy hiperkoleszterinémia, míg Kuk és munkatársai a preklinikailag is emelkedett kockázati faktorokat is figyelték. Ilyen módon ebben a Kuk-féle vizsgálatban pl. az obez személyek mindössze kb. 6%-ánál nem volt preklinikailag, vagy klinikailag kimutatható emelkedés a cukor-, a lipid-, vagy a vérnyomás értékekben. Kuk és munkatársai továbbá a bármely okból bekövetkező mortalitást figyelték, a Nurses’ Health Study-ban viszont csak a kardiovaszkuláris eseményeket, hiszen előzetes vizsgálatok arra utaltak, hogy az obezitás és a kardiovaszkuláris problémák sokkal szorosabb összefüggést mutatnak, mint az obezitás és a teljes halálozás.
Dr. Kuk és munkatársai 5 nagy longitudinális vizsgálatban (köztük a Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis, a National Health and Nutrition Examination Survey III, a Coronary Artery Risk Development in Young Adults, stb.) szereplő 54.089 felnőtt személy adatait értékelték ki. A kiértékelt személyek 52%-ában több mint egy metabolikus kockázati faktort, vagy obezitást találtak. Az obez személyek (BMI ≥30 kg/m²) közül csak 5,8%-ban voltak olyanok, akiknek nem voltak egyéb – klinikailag vagy preklinikailag észlelhető – problémáik, sem a vércukor-értékeik, sem a vérnyomásuk, sem a lipidértékeik nem mutattak eltérést a standard értékekhez képest. A 12,8 éves követés során 4864 haláleset történt (az összes személy 9,0%-a). Az egyéb metabolikus kockázati faktorok nélküli obezitásban nem emelkedett a mortalitás a szintén kockázati faktorok nélküli, de nem obez személyek mortalitásához képest (HR = 1,10, 95%CI 0,8-1,6). Ha viszont az obezitáshoz akár csak egyetlen egyéb kockázati faktor is társult, akkor a mortalitás jelentősen emelkedett (HR = 1,80, 95%CI 1,5-2,1). Obesitas hiányában a diabetes (HR = 1,94, 95%CI 1,2-3,1), a preklinikai hipertónia (HR = 1,36, 95%CI 1,1-1,7), a hipertónia (HR = 1,64, 95%CI 1,4-1,9) és a diszlipidémia (HR = 1,17, 95%CI 1,0-1,3) már önmagukban is jelentősen emelték a bármely okból bekövetkező mortalitást a normál testsúlyú egészséges emberek mortalitásához képest. Az abdominális obezitás (nőknél ≥88 cm, férfiaknál ≥102 cm derékbőség) önmagában – egyéb kockázati faktorok nélkül - szintén nem emelte a mortalitást (HR = 1,24, 95%CI 0,9-1,7).
Ha a régebbi vizsgálatok meghatározásának megfelelően „metabolikusan egészséges obeznek” azt a személyt tekintjük, akinek zéró, vagy csak egyetlen kockázati faktora van, akkor szignifikánsan magasabb mortalitási kockázatot mérhetünk a normális testtömegű és egészséges személyekhez képest (HR =1,15, 95%CI 1,01-1,32).
A jövőben be kellene majd bizonyítani, hogy a kövér, de metabolikusan egészséges egyének fogyókúrájának fizikai, funkcionális, pszichológiai értelemben vannak-e előnyei.
Forrás:
