A hasi zsírlerakódás károsabb

A Journal of American Heart Association-ban megjelent vizsgálat szerzői , dr. Peters a nagyobb derékbőség és a nagyobb derék-csípő hányados jobban jelzi a miokardiális infarktus (MI) kockázatát, mint az elhízás általában. Miközben természetesen az elhízás is súlyos veszélyeket hordoz, a derék-csípő hányados nőkben 18%-kal és férfiakban 6%-kal jobban jelzi az MI-t mint a BMI. Ezért különös figyelmet kell fordítanunk az alma alakú túlsúlyos hölgyek egészségének megóvására.

A test túlzott zsírtartalma a krónikus betegségek – többek között a szívinfarktus - legnagyobb és egyre gyakoribb kockázati faktora. A WHO 2016-os becslése szerint világszerte a nők kb. 40%-a, a férfiak kb. 39%-a túlsúlyos (ami a BMI ≥ 25 kg/m²-ot jelent), és a nők 15%-a, a férfiak 11%-a obesnek nevezhető (BMI-jük 30 kg/m² fölött van).

Rendszerint a BMI alapján becsüljük meg a későbbiekben bekövetkező szívinfarktus kockázatát, de a BMI nem jelzi, hogy a felesleges zsír mely testtájékon található. Például a zsigerek körül felgyülemlett zsír metabolikusan sokkal aktívabb, mint a bőr alatti zsírréteg, és szoros összefüggésben van az inzulinrezisztenciával, és a kardiometabolikus kockázattal. A kardiometabolikus kockázatokról tehát a BMI-nél pontosabb képet kapunk a derék kerületének mérésével, a derék-csípő arányának és a derék-testmagasság arányának mérőszámával. Egyes tanulmányok szerint a centrális adipozitás a BMI-nél jobban jelzi a kardiovaszkuláris kockázatot, míg más tanulmányok szerint mindegy, hogy az elhízás mely testtájakat és milyen mértékben érint. A 2005-ben megjelent igen nagyszámú betegre kiterjedő INTERHEART vizsgálat 12 500 szívinfarktusos betegénél a derék-csípő hányados férfiakban és nőkben egyaránt szoros összefüggést mutatott a MI kockázatával, de a BMI és az MI közötti összefüggés nem volt olyan erős, és nem volt állandó sem. A két nemben egyébként alapvetően különbözik a zsír megoszlása: nőkben elsősorban a szubkután, férfiakban inkább viszcerális zsírlerakódás jellemző. Bár a BMI és az MI kockázata azonos a két nemben, a centrális adipozitás erősebben befolyásolja a MI kockázatát nőkben.

A tanulmányban 40 -69 (átlagosan 65) éves 265 988 nő és 213 622 férfi adatait követték prospektív módon az UK Biobankban 2006 és 2010 között. Kizárási kritérium volt a 15 kg/m² alatti és a 60 kg/m² fölötti BMI. A vizsgálat kezdetekor nőkben a derékbőség 85 cm, a derék-csípő arány 0,82  és a derék-testmagasság arány 0,52 volt, férfiakban ugyanebben a sorrendben 97 cm, 0,93 és 0,55-nek adódott. Az átlagos 7,1 év követés során 5710 szívinfarktus jelentkezett, 28%-ban nőknél. A BMI növekedése természetesen növelte az MI kockázatát, nőkben HR: 1,22 (95%CI 1,17-1,28), férfiakban HR: 1,28 (95%CI 1,23-1,32). A derékbőség és az MI között erősebb összefüggés mutatkozott: nőkben HR: 1,35 (95%CI 1,28-1,42), férfiakban HR: 1,28 (95%CI 1,23-1,33). Még erősebb volt az összefüggés a derék-csípő arány és az MI között. Nőkben a HR: 1,49 (95%CI 1,39-1,59), férfiakban a HR 1,36 volt (95%CI 1,30-1,43). Erős összefüggés volt igazolható a derék-testmagasság arány és az MI között: nőkben a HR: 1,34 (95%CI 1,27-1,40), férfiakban a HR 1,33 (95%CI1,28-1,38) volt.

Gina Lundberg (Emory University in Atlanta Georgia) szerint az eredmények nem meglepőek, mivel nőkben a 88,9 cm-nél, férfiakban a 101,6 cm-nél nagyobb derékbőség a metabolikus szindróma egyik kockázati tényezője, és nőkben veszélyesebb, mint férfiakban. Egy 45-55 éves nő haskörfogat növekedése tehát fontos kockázati tényező. A derék-csípő hányados arány romlása jelzi a szívbetegségek nagyobb kockázatát. A tanulmány üzenete, hogy ilyenkor azonnal ellenőrizni kell a koleszterinszintet, csökkenteni a magasvérnyomást és az alacsony szénhidráttartalmú (főleg növényi eredetű) diéta elrendelése mellett rá kell vennünk a pacienst a legalább napi 30 perces legalább közepes intenzitású testmozgásra. 

Forrás: Medscape Medical News