Táplálkozás és rákkockázat

Francia kutatók BMJ-ben online megjelent közleménye szerint az "ultrafeldolgozott élelmiszerek" nem csak az obezitás, a 2-es típusú cukorbetegség, és a szívbetegségek, hanem a daganatos betegségek kockázatát is növelik.

Ismert, hogy a fejlett világban kialakuló sokmillió rosszindulatú daganat kb. egyharmada elkerülhető lenne az életmód megváltoztatásával: elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzésével, illetve a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.

A franciák a web-alapú NutriNet Santé anyagából 104.980 olyan résztvevő adatait dolgozták fel, akik a vizsgálat indulásakor nem szenvedtek daganatos betegségben. A válaszadók átlagéletkora 43 év volt, 78%-uk volt a nő. A 2009-től 2017-ig tartó megfigyelés során online kérdőívek kitöltésével kellett a résztvevőknek megjelölniük az elfogyasztott ételeket.

Az eredmények szerint az ultra-feldolgozott táplálékok fogyasztásának 10 %-os növekedése esetén 11%-kal nő a daganatos betegségek kockázata (HR: 1,12, 95%CI 1,06-1,18, P<0,001), ezen belül különösen az emlőrák kockázata (HR:1,11, 95%CI 1,02-1,22, P trend=0,02). Érdekes módon viszont nincs összefüggés a feldolgozott táplálékok fogyasztása és a prosztatarák, illetve a kolorektális rák kockázata között

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyes összetevőit teljes értékű táplálékokból finomítják vagy vonják ki. Ennek eredményeképpen olyan feldolgozott anyagokat tartalmaznak, mint például a hidrogénezett zsírok, olajok, keményítők, különféle cukorfajták vagy állati eredetű termékek, ezért tarthatóak el sokáig. Általában rendkívül magas a kalória-, a cukor- és a sótartalmuk, és nem biztosítják a szervezet számára a megfelelő mennyiségű élelmi rostot, vitaminokat és ásványi anyagokat sem. A a víztelenített levesek, feldolgozott húsok, kétszersültek, szószok nagymennyiségű sótartalma növeli a gyomorrák kockázatát. A hőkezelés során keletkező akrilamid (sültkrumpliban, kétszersültekben, kenyérben, kávéban) igen káros a vesékre és növeli az endometrium-rák kockázatát.

Amerikai, európai, brazil tanulmányok szerint a fejlett országokban már ma is a napi energiaszükségletünk kb. 50%-át ilyen élelmiszerekből nyerjük. A következő évtizedekben rohamosan nőni fog az ilyen táplálékok fogyasztása, ezért emelkedni fog a daganatos megbetegedések száma is.

A cikkben közölt adatok azonnal nagy feltűnést keltettek az Egyesült Királyság médiáiban. A táplálkozás-kutató Dr. Ian Johnson (Quadram Inst Bioscience in Norwich, UK) kijelentette, hogy „ez valóban egy nagy megfigyeléses vizsgálat, bár az összefüggések szignifikanciája kicsi. Problémás, hogy az „ultra-feldolgozott” kifejezés definíciójába sok minden belefér, ezért nem könnyű az ok-okozati kapcsolatok kimutatása, amennyiben vannak ilyenek”.

Dr. Tom Sanders dietetikus professzor (King’s College, London) szintén említi, hogy az „ultra-feldolgozott” kifejezés nem csak nehezen definiálható, de az is probléma, hogy kizárólag a készételekre, tartós kenyérre, pizzára, húsgolyókra, csirke nuggetekre, használják, holott a házilag készült táplálék (kenyér, vaj, hús, sajt, befőtt) is bőven tartalmaznak cukrokat és sókat. Szerinte inkább a mozgásszegény életmódban, a dohányzásban, az alkoholfogyasztásban, az elhízásban és a kevés gyümölcs- és zöldség-fogyasztásában kell keresni a daganatos betegségek számbeli növekedésének okait. A tanulmány következtetései szerinte azért is megkérdőjelezhetőek, mert a vizsgálatban résztvevők közül azok, akik az ultra-feldolgozott élelmiszereket nagyobb arányban fogyasztották (a résztvevők 33,3%-a) a kevés ilyen táplálékot fogyasztókhoz képest (a résztvevők 18,7%-a) jóval többen dohányoztak (20,2% vs 16,9%), fizikailag inkább inaktívak voltak (24,7% vs 20,9%), és közülük többen szedtek orális fogamzásgátlót (30,8% vs 22,0).

Linda Baud (Cancer Research UK) szerint az már korábban is igazolódott, hogy akik nem fogyasztanak elég gyümölcsöt, vagy zöldségeket, azoknál magasabb a daganatok kockázata.

Forrás: 

1. Medscape Medical News > Oncology News

2. BMJ