Serdülőkori étkezési szokások

A serdülőkor egy kifejezetten sajátos életszakasz, mivel ekkor intenzív fizikai, pszichoszociális és kognitív fejlődés megy végbe. A növekedés csúcspontját a lányok 11 és 15 éves koruk között érik el, míg ez a fiúknál a 13-16 éves kor közé esik. Testsúlyuk ebben az időszakban felnőttkori súlyuk közel 50%-ával gyarapszik, nő a testmagasságuk a felnőttkori testmagasság 20%-ával nő, és ekkor alakul ki felnőttkori csonttömegük 50%-a is - írja Ostachowska-Gasior az Int. J. Environ. Res. Public Health-ben megjelent tanulmányában. Egyes étrendi minták igen általánosak a lengyel serdülők körében is, úgymint gyakori nassolás (általában energiadús élelmiszerek), megszokásból történő, rendszeres étkezéskihagyás (különösképp reggeli), késő éjszakai vacsora vagy rendszertelen étkezés, nagymértékű gyorsétel - és erősen feldolgozott étel fogyasztás, hagyományostól eltérő étkezési szokások.

A szerzők a serdülők étkezéseinek időpontját és gyakoriságát vizsgálták azért, hogy kiértékeljék az első és utolsó étkezés, a nem, a testtömeg index (BMI), valamint a középiskolai tanulók képzettségi szintje közötti összefüggést. Az adatok értelmezéséhez a következőt kell tudni a lengyel oktatási rendszerről: az általános iskola után, 13-16 éves korig 7-9. osztályba un. gimnáziumba (alsó középiskolába) járnak a gyerekek. Ezt követi valamilyen 3-4 éves továbbképző (lyzeum, szakközépiskola), azaz felső középiskola. A tankötelezettség betöltött 18 éves életkorig áll fenn. A tanulmány 2013–2014 között zajlott le, 3009 krakkói és sziléziai gimnáziumi (13-16 évesek) és felső középiskolai tanuló (17 -19 évesek) bevonásával. Az adatokat kérdőívek segítségével gyűjtötték be.

A reggelizők jelentősen gyakrabban étkeztek más alkalmakkor is (második reggeli, ebéd, desszert, vacsora) a nem reggelizőkhöz viszonyítva. A „főétkezések” megtartása nem és életkortól függő volt. Az „idősebb” lányok hajlamosak voltak a reggeli és a vacsora gyakoribb kihagyására. A reggelizők és nem reggelizők BMI értékei között nem mutatkozott szignifikáns különbség.  A magasabb osztályba járó kamaszok ritkábban fogyasztanak „főétkezéseket”, mint a kisebbek. A családjuk keresetétől függetlenül mindkét nem kamaszai ki vannak téve az étrendi túlzásoknak (teljes zsír, telítetlen zsírsavak, koleszterin, nátrium, finomított cukor) és a hiányoknak is (gyümölcsök, zöldségek, vasban és kalciumban gazdag ételek). Erős pozitív kapcsolat áll fenn a rendszertelen reggelizés és a felesleges súlygyarapodás között, mely az első lépés az elhízás, az anyagcsere-rendellenességek, a cukorbetegség, és a szív- és érrendszeri betegségek felé. Valószínű, hogy a reggeli étkezés kihagyásának következményei jelentkezni fognak a későbbi felnőtt élet tápláltsági állapotában, mivel ekkor az étkezési szokások megtörése jóval nehezebb. Ezen állítás a helyességének igazolására további kutatások szükségesek.

 A rendszeres étkezés - különösképp a reggelizés- a megfelelő napi energia-bevitellel együtt jótékony hatással van a testi és lelki fejlődésre, valamint nem lehet eléggé hangsúlyozni fontosságát az egészséges táplálkozásra nevelés során, mivel az egészséges étkezési szokások biztosítják a jó közérzetet a későbbi felnőttkori élet során. –állapítják meg a kutatók.ű

Forrás: International Journal of Environmental Research and Public Health