Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A kávé éberségfokozó képességét általában a koffeinnek tulajdonítják, de egy új kutatás szerint más mögöttes mechanizmusok is magyarázhatják ezt a hatást.

Kutatók szerint a korrekciós folyadékokban, festékeltávolítókban, fegyvertisztítókban, aeroszolos tisztítószerekben általánosan használt egyik vegyszer lehet a Parkinson-kór drámai növekedésének egyik kiváltóoka.

Az átlagos kávéfogyasztás (körülbelül 3-5 csésze naponta) segít megelőzni számos krónikus megbetegedést a koffein számos egyedülállóan előnyös tulajdonsága okán.

A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

Számos adat utal arra, hogy a kávéfogyasztás védelmet nyújthat a Parkinson-betegség kialakulása ellen. Most azt keresték, hogy a kávé melyik összetevője okozhatja a neuroprotektív hatást.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

Egy frissen megjelent amerikai tanulmány szerint jóval ritkább a glaukoma előfordulása azoknál, akik naponta, rendszeresen meleg teát fogyasztanak.

Számos vizsgálat foglalkozott a kávé kedvező egészségi hatásaival, ám HIV-infekció és hepatitis C egyidejű fennállásakor az előny még nagyobb. 

Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általá­nos tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszé­lése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.